Folytatólagosan gyanúsítottként hallgatta ki Simon Gábort a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán; a hatóság MTI-nek küldött közleménye alapján a volt szocialista politikussal közölt gyanúsításokat módosították.
Keresztes Imre főügyész közleménye szerint a módosított gyanúsítás a korábban közölt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének minősítését nem változtatta meg, azonban a most közölt tényállás lényege szerint a vagyoni hátrány mértéke magasabb. Emellett Simon Gábort az ügyészség ötrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítja.
Magasabb az okozott vagyoni hátrány
A Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábor terhére rótta, hogy a korábbi gyanúsításban foglalt, osztrák bankszámlán elhelyezett összegeken túl egy másik osztrák bankszámlán elhelyezett euróösszeg, valamint az általa vásárolt üdülőingatlan és lakóingatlan ellenértékeként kifizetett forintösszeg is olyan ismeretlen forrásból keletkezett jövedelméből származott, amelyeket a tárgyévekben benyújtott adóbevallásaiban nem tüntetett fel, és amelyek után az adót nem fizette meg. Erre figyelemmel a korábbi gyanúsításhoz képest a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány magasabb összegű, közel 100 millió forint – tartalmazza a közlemény.
A módosítás szerint bővült a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos megalapozott gyanú tényállása annyiban, hogy Simon Gábor a korábban ismertté vált bankszámlája mellett nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének további, szintén osztrák bankszámlákon tulajdonaként szereplő, százezer eurós nagyságrendű összegek vonatkozásában – írta Keresztes Imre.
Saját kezűleg írhatta alá az iratokat
Az újonnan közölt gyanúsítás szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el “Gabriel D” névaláírással. Erre figyelemmel a korábbi háromrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatti gyanúsítás ötrendbelire emelkedett.
Simon Gábor a módosított gyanúsítás közlésével szemben panasszal élt, és a vallomástételt megtagadta.
“Szálka a hatalom szemében”
A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését.
Simon Gábor a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló parlamenti szavazás előtt koncepciózusnak nevezte az eljárást, és azzal magyarázta, hogy baloldali képviselőként “szálka a hatalom szemében”. Azt mondta: tiszta a lelkiismerete, és megvédi magát, valamint az ügy többi érintettjét.
Simon Gábort március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, két hónappal később azonban megszüntette a kényszerintézkedést és házi őrizetét rendelte el.
