Gyergyói Ildikó szerint a civil szervezet a Budapesti Fegyház és Börtönnel együttműködve 50 millió forint uniós pályázati forrás felhasználásával olyan modellt dolgozott ki, amely már a szabadulás előtt három hónappal megkezdi a rabok felkészítését a szabad életben való boldogulásra, és kint is segíti őket.
A szakember elmondta, hogy az Össze-Tett Erő elnevezésű program pedagógus, pszichológus bevonásával egyénre szabott menetrend alapján készítette fel az elítélteket a szabadulás utáni életre. Ez magában foglalta a munkaerő-piaci tréninget, amelyre azért van szükség, mert általában is igaz, hogy aki hosszabb időre kiesik a munkából, annak újra kell tanulnia a munkára alkalmasság képességét, az ezzel járó felelősség vállalását – magyarázta.
Ezeken a tréningeken a munkára jelentkezés szabályait is megismerhették az elítéltek, megtanulták, hogyan kell önéletrajzot készíteni, a felvételi interjún megfelelően viselkedni, az álláshirdetéseknél “a sorok között olvasva” megtalálni a testre szabott ajánlatokat, kezelni a konfliktusokat.
Mentorok a trauma ellen
Gyergyói Ildikó felhívta a figyelmet arra, hogy maga a szabadulás – bármennyire örömteli érzés – traumát is jelent. A börtön zárt világa ugyanis, a maga sivárságával, fix pont, amely nélkül a kinti világ csupa bizonytalanság. Problémát jelent, hogy gyakran hiányzik a családi háttér, a megfelelő baráti kapcsolat, és ezek nélkül nehéz a megkapaszkodás. E hiányt pótolják a programba bevont mentorok, akik bizalmi alapon, a pártfogói rendszerhez hasonlóan, támaszt jelenthetnek – mondta.
Az alapítvány irodájában telefon, internet, fénymásoló nyújt technikai segítséget a volt elítéltnek. Többségük, e háttérnek köszönhetően is, rövid időn belül munkát talált, például éttermi kisegítőként, pizzafutárként, segédmunkásként megkezdhette az új életet – mondta Gyergyói Ildikó.
