Erősíteni kell a globális kábítószer-ellenőrző rendszert, mert van mit javítani rajta – indította sajtótájékoztatóját Topolánszky Ákos, a Magyar ENSZ Társaság Kábítószer-ellenes Munkacsoportjának vezetője, hozzáfűzve: a probléma csak hatósági együttműködéssel lehetséges, régiókon, országokon, kontinenseken belül és azokon átívelően is. Meg kell teremteni a megosztott felelősség rendszerét, mert ez egyelőre csupán egy fogalom.
Topolánszky Ákos az INCB éves, egyébként 146 oldalasra sikerült kábítószer-jelentésével kapcsolatban elmondta: Az Egyesült Államok szolgáltatta a fő témát, hiszen a korábban konzervatív kábítószer-ellenőrző rendszerrel rendelkező ország egyre több államban legalizálja az „orvosi cannabist”. Említést tett Bolíviáról is, ugyanis a dél-amerikai ország olyat tett, amilyet más korábban még soha: kilépett az ENSZ 1961. évi egységes kábítószer-egyezményéből. Bolívia azért fordított hátat, mert a tradicionális kokalevélrágás felszámolására kötelezték. Kiderült, Magyarországnak is jutott egy nyúlfarknyi rész az éves jelentésben: eszerint sokkal többet kell tennünk a kábítószer-visszaéléssel szemben. A Magyar ENSZ Társaság Kábítószer-ellenes Munkacsoportjának vezetője hozzáfűzte: az állam ennek ellenére visszavonult, és feltette a kezét.
Viszlát, heroin, üdv, új drogok!
Topolánszky Ákos beszélt arról is, a „klasszikus heroinkultúra” leáldozóban van, az intravénás heroin népszerűsége Európában lényegesen megcsappant, a hazai piacról pedig gyakorlatilag el is tűnt. Ez akár jó hír is lehetne, ám kiderült, az úgynevezett szintetikus intravénás kábítószerek egyre több fogyasztót csábítanak. Ezekből a drogosok napi 15-20 löketet is beadnak maguknak, ez óriási fertőzési kockázatot jelent, és az adatok is azt mutatják, többen szorulnak kezelésre emiatt, mint korábban. A heroint ezzel szemben általában napi 2-3 szúrással „letudják” a kábítószeresek.
Fotó: Northfoto
Laborok, pszichotróp finomságok és droggal tömött gyógyszerek
A szakember beszélt arról is, Európában egyre több a kábítószer előállítására szakosodott labor. Az „áru” eddig főképp kintről érkezett, mostanra azonban megtermeli magának az öreg kontinens.
Ha ez nem volna elég, mindeközben pszichotróp szerek árasztják el a piacot, nem beszélve a kábítószereket és pszichotróp anyagokat tartalmazó gyógykészítményekről. Mint mondta, az utóbbi lassan túlnő a klasszikus kábítószer-problémán. Amerikában például már nagyobb forgalmat bonyolítanak ezekkel a szerekkel, mint az egyéb kábítószerekkel összesen, nem számítva a marihuánát.
A fiatalok imádják
Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság alezredese az új dizájnerdrogokról beszélt, ahogy ő fogalmazott: „a nőkről”. Mint mondta, Kati, Gina és társai nagy népszerűségnek örvendenek, vonzóak, szenvedélyesek, ám szeszélyesek és veszélyesek. A fiatalok imádják, hiszen olcsó, könnyű hozzájutni, ráadásul fogyasztásuknak nincs büntetőjogi következménye. Csak a forgalmazók, terjesztők üthetik meg a bokájukat.
Mint ismert, hosszas egyeztetések és kompromisszumok árán tavaly április 3-án életbe lépett a szabályozás, amely szerint aki ilyen anyagot állít elő vagy terjeszt, az három év szabadságvesztéssel sújtható. Az alezredes emlékeztetett, az első ilyen jellegű, nagyobb fogásuk tavaly nyáron volt, akkor négy embert fogtak el. A csapat a Dexter’s Chemstore oldalon kínált kábítószert, illetve új pszichoaktív anyagokat. A banda három hónap alatt 22 milliós forgalmat produkált.
Az alezredes elmondta, ezek a szerek egyebek mellett azért nagyon veszélyesek, mert kiszámíthatatlanabbá, agresszívabbá teszik e fogyasztót, mint a „hagyományos” drogok. Beszélt egy külföldi fiatalemberről, aki ilyen anyag hatása alatt, az utcán sétálva hirtelen „bekattant”, és nekiesett egy járókelőnek. A fiatalember gyakorlatilag szétharapta idős áldozata arcát.
Cseppet sem örömteli tehát a hír, miszerint az elmúlt nyolc évben csaknem 300 új szintetikus anyaggal gazdagodott a kínálat.
