Elévülés miatt megszüntette az emberölés kísérlete és robbanóanyaggal való visszaélés vádjával kezdeményezett büntetőeljárást Jozef Rohác ellen a Fővárosi Ítélőtábla. A per az ügyészség fellebbezése után a Legfelsőbb Bíróságon folytatódhat. Rohác a döntéstől függetlenül őrizetben marad a Fenyő-ügy miatt.
A Fővárosi Ítélőtábla Mehrer Péter bíró szóbeli indoklása szerint azért helyezte hatályon kívül a Fővárosi Bíróság 2010 októberében született, Rohácot elmarasztaló ítéletét, mert a Seres Zoltán vállalkozó ellen 14 éve elkövetett bűncselekményt nem emberölés kísérletének, hanem csupán emberölés előkészületének minősítette. Az előbbinek 15, utóbbinak azonban csak 5 év az elévülési ideje, így az mára elévült.
Ha az ügyészség fellebbez az ítélőtábla döntése ellen, az ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd tovább. Azonban, ha jogerőssé válik – tehát az ügyészség elfogadja a vád enyhítését, és az ezzel járó elévülést – felmerül a kérdés, hogy Rohác az előzetes letartóztatásban töltött időért kérhet-e kártalanítást a magyar államtól az előzetesben töltött csaknem két év miatt?
“Az adott ügyben aggályosnak tartom, hogy a vádlott részesülhet-e kártalanításban. Jozef Rohácot ugyanis nem bűncselekmény hiányában mentették fel, jelenleg elévüléssel állunk szemben. Az emberölés kísérletének 15 év az elévülési ideje, az előkészületnek csak 5. Mivel a bűncselekmény jogi minősítését a hatóság csak most változtatta kedvezőbbre, a fogvatartása nem lehetett jogsértő. A bíróság nem azt mondta, hogy a vádlott nem lehetett elkövető, csupán azt, hogy büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Tehát, az előzetesben tartása nem alapozza meg a kártalanítást. Az annak jár, akit jogerősen felmentenek. Olyan károkat térítenek meg számára, amiket bizonyítani tud egy külön polgári eljárás keretében” – válaszolta Magyar György ügyvéd a Hír24 kérdésére.
Mint arról a Hír24 beszámolt, az ítéletet megelőzően a Fővárosi Bíróság korábbi ítélete ellen a vádlott és védője a teljes felmentés érdekében fellebbezett, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pedig a vádlott terhére jelentett be fellebbezést.
Az eredetileg előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével is vádolt Jozef Rohácot a Fővárosi Bíróság 2010. október 26-án kihirdetett ítéletében robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, és 3 évre kiutasította a Magyar Köztársaság területéről, viszont a bűnsegédként elkövetett emberölés kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 1997 júniusát megelőzően – közelebbről meg nem határozható időpontban – cseh gyártmányú nitropenta-alapú plasztikus robbanóanyag felhasználásával távirányítású robbanószerkezetet készített. A robbanóanyagot egy 30-35 cm átmérőjű, kb. 18 cm magasságú, kuglófhoz hasonló alakra formázva egy 7 cm átmérőjű mágnest is magába foglaló műanyag keretre gyúrta rá. Elhelyezett benne egy elektromos gyutacsot, majd az egészet körbetekerte ragtapasszal, és az aljára erősített még két további mágnest is. Ezután szigetelőszalaggal egy biztonságtechnikai vevőberendezést erősített a szerkezet oldalára, amelyet úgy csatlakoztatott a gyutacshoz, hogy közvetlenül alkalmassá vált a szerkezet aktiválására.
Azt, hogy Jozef Rohác a bombát abból a célból készítette volna, hogy azzal egy ismert vállalkozót megöljenek, kétséget kizáró módon bizonyítani nem lehetett. Az ismeretlen tettes által elkövetett merényletkísérlet eredménytelen volt, mert a bomba leesett a gépkocsi alvázáról.
