–Mondta olvasónknak egy turista, akivel ellenőrök kiabáltak a Nyugatinál. A lány napijegyet kért a pénztárban, de vonaljegyet kapott, és azzal utazott a metróban, mondván, az napijegy és kezeléstől számítva 1 napig érvényes. Az ellenőrök lecsaptak rá, elvették az útlevelét és addig nem adták neki vissza míg ki nem fizette a helyszínen a 6 ezer forintos bírságot:
Kedves BKV-figyelő!
Bocs ezért a történetért, de muszáj megosztanom veled. Ma (11. 25.) esett meg, helyszín a Nyugati tér, időpont reggel tíz óra.
A metróból jövök fel, a bejáratnál találkozom egy csapat ellenőrrel, akik már befejezték reggeli strázsájukat, de egy látványosan turista párral valami miatt vesződnek. Megkérdeztem a lányt, hogy tudok-e segíteni. Nagyon kétségbeesetten elmagyarázta, hogy most mondják neki, hogy a jegye nem jó, mert ő ugyan egy napijegyet (24 órás jegyet) kért tegnap, de egy egyszerű metrójegyet kapott. Azt gondolta, a rendszer olyan, mint Bécsben, ahol egyszeri lyukasztással egy napig érvényes a jegy. A csavar persze nem az, hogy a jegye nem volt érvényes, és az ellenőr meg akarta büntetni 6000 ft-ra, mert tulajdonképpen sajnos igaza volt.Emberséget és kicsi megértést talán tanúsíthatna szerintem ilyen esetben, de ez persze a szabályzat betűjén túlmutat, ne is várjuk el. Amit viszont elvárhatunk, hogy intézkedése legyen jogszerű.
A történet szépsége ugyanis az, hogy az ellenőr elvette a lány útlevelét, és nem adta neki vissza, amíg a lány nem fizetett. Teljesen jogos volt a két amerikai állampolgár felháborodása, mert az ellenőr az útlevelet magához véve tartotta sakkban a lányt.
A kérdésem: milyen jogköre van egy BKV ellenőrnek, hogy elveheti valakinek az útlevelét, és azt nem adja vissza, amíg az illető a helyszínen (!) nem rendezi a tartozását. Az intézkedő ellenőr száma 912 volt.
Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy közbenjárásom nélkül ezt a helyzetet nem tudta volna megoldani, mert eljárásának okát és mikéntjét a lánynak megmagyarázni nem tudta. Habár állította, hogy beszél angolul, tudása abban kimerült, ahogy a lányra kiabált „six thousand forint”. Engem többször távozásra szólított fel, nekem sem nevét, sem számát nem mondta meg, mert szerinte nekem ahhoz semmi közöm.
A lány (miután fizetett), annyit mondott nekem: nagyon köszönöm a segítségedet. Ez volt az egyetlen borzasztó élményem Magyarországon.
Azt hiszem, értem.Üdvözlettel: B. Gábor
