Az utólagos bérletbemutatás indokolatlanul drága. Annak az utasnak, aki véletlenül otthon felejti a bérletét és elkapják az ellenőrök egy diákbérlet árát kénytelen otthagyni az Akácfa utcában csak azért, mert feledékeny volt. Nem elég, hogy megvette a bérletet, még akkor is sanyargatják, amikor feledékeny.
A bérletbemutatás utólagos díját mérsékelni kellene. Úgy, hogy akinek van bérlete, de otthon hagyta, az egy 500, maximum 1000 forintos „kezelési költséget” fizet. Akinek nincs bérlete, de vesz egyet és utólag bemutatja, az 2000 forintot fizetne. Aki vállalja az utólagos bemutatást, de nem vesz bérletet és nem megy el bemutatni, az 30 napon belül 12 ezer, 30 napon túl 24 ezer forintot köteles fizetni. Nem emberibb megoldás?
Olvasónk szerint az utólagos bemutatás jelenleg az uzsorás szerződéssel egyenlő:
Szerintem a BKV a 3000 forintos bérletbemutatási díjjal uzsorás szerződést kötött:
Ptk. 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).
A BKV nyilván kihasználja a feledékeny utas helyzetét, hogy nem veszi észre hogy nincs bérlete, csak amikor az ellenőrrel találkozott. Számoljunk utána, aránytalan előnyt köt-e ki a BKV a 3000 forintos bemutatási díjjal?
A 3000 forintos bemutatási díj szerintem feltűnően aránytalan előny — mennyi költsége származik a BKV-nak egy bérletbemutatásból? Ha az alkalmazottak után havi 500.000 forintot fizet ki bruttóval, járulékokkal együtt, és a plusz munka 5 perc (ellenőr és pénztáros együtt), és egy hónapra 20 munkanappal számolunk, akkor 500.000 / (20*8*12) = 500.000 / 1.920, vagyis kb. 265 forint bér és járulék költséggel számolhjatunk, plusz papír, tinta, és a könyvelésen is nyilván automatikusan átfut, tehát becslésem szerint kb 300 forint a költség — na jó, 500 forintot még nem tartanék aránytalannak.
Érdemes még tudni:
Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.
(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.
(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.
Tehát a díj kb. 300 – 500 forintra történő mérséklésével az ilyen ügyek elrendezhetőek lennének…
Egyébként mindenki tudja, hogy a 3000 forintos díjjal a BKV azt akarta büntetni, amikor a bliccelő utas azután vett bérletet, hogy rajtakapták, de a BKV ezt más módon már kizárta, és egyébként sem korrekt a jóhiszemű csak feledékeny utasokon elverni a port.
