Több mint kétszázezerrel csökkent a népesség a 2001-es népszámláláshoz képest, ezzel szemben egyre több lakás van az országban. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan csökken az egy lakásra jutó lakók száma. A friss házasok közül így egyre kevesebbeknek kell valamelyik szülői fészekben kezdeni az életet, és a válás után is jut lehetőség arra, hogy ne egy fedél alatt kelljen új életet kezdeni az egykori házasoknak – derül ki a portfolio.hu elemzéséből.
Tíz év alatt több mint százezerrel nőtt a „nem lakott” lakások száma (2011-ben ez a szám 478 ezer), ide tartoznak a ténylegesen üresen álló lakások (2001-ben ez tette ki a háromnegyedét ennek a kategóriának), valamint a más célra használt lakások, melyeket elsősorban irodaként, orvosi rendelőként és egyéb hasonló szolgáltatások végzésére tartanak fent a tulajdonosok. A másodlagosan használt lakásokat is ide sorolják, és a csak üdülésre használt ingatlanokat is.
Fotó: Neményi Márton
Lassan fiatalodik az állomány: Budapesten 11 százalék fölött van a 2001 óta épült lakások aránya, míg a megyeszékhelyeken ez a mutató 10,4 százalék, a községekben pedig éppen hogy eléri a 7,5 százalékot. Míg Budapesten elsősorban gazdasági érdekből építettek lakásokat a vállalkozások, addig a kisebb vidéki településeken túlnyomórészt magánberuházásokról beszélhetünk.
Javuló minőség: népszámlálásról népszámlálásra több és több hálózati vízvezetékkel, meleg folyóvízzel, vízöblítéses WC-vel és közcsatornával ellátott lakás található.
A hálózati vízvezeték esetében a legjobb a helyzet, országosan 95,5 százalék van bekötve a hálózatra, míg Budapesten ez az arány 99,8 százalék, ami gyakorlatilag teljes lefedettséget jelent. A legnagyobb javulás a legrosszabb mutatókkal rendelkező közcsatornánál látható: míg tíz éve az ország lakásainak körülbelül 56,2 százaléka volt rákötve a hálózatra, addig 2011-ben már több mint a 77 százaléka. Ma 3 millió lakástól már nem szippantós autó szállítja el a szennyvizet, azaz csaknem 1 millióval több lakás van bekötve, mint 2001-ben.
