A testület előző, augusztus 28-i kamatdöntő ülésén a tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, leszavazva az MNB elnökét és két alelnökét, akik a 7 százalékos kamat tartására voksoltak. Az alapkamat 2011. december 21. óta állt 7 százalékon.
Előzőleg londoni elemzők körében nem volt egyöntetű, de többségi előrejelzéssé vált, hogy a monetáris tanács kedden valószínűleg az alapkamat újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentéséről dönt. Ugyanakkor a Reuters múlt heti budapesti felmérésében részt vevő 21 elemző közül 16 a piaci és az inflációs kockázatok miatt azzal számolt, hogy szinten marad a jegybanki alapkamat, míg öt elemző 25 bázispontos csökkentést valószínűsített.
A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint is megosztottak voltak az elemzők abban, hogy vajon folytatódik-e az augusztusban elindult kamatcsökkentés. Azonban azt is hozzátette: a piacok már beárazták a következő kamatcsökkentést, a határidős kamatlábak pedig három hónapon belül további 25bp-os, kilenc hónapon belül pedig összesen 75bp-os kamatcsökkentést áraznak.
Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, az erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna – jegyezte meg. Ezért egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására. Erre szerinte az IMF-tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Ekkor 0,25 bázispontnyi csökkentésre számít, jövőre pedig újabb 50 bázispontos mínuszra.
Az Equilor számított a keddi alapkamat csökkentésre. Úgy vélik, a döntésnél kisebb súllyal esett latba a kedvezőtlenebb folyamatokat tartalmazó inflációs jelentés, inkább a kockázati megítélés javulása játszhatta a főszerepet.
A tanácstagok szavazati mintája véleményük szerint az augusztusival megegyezően 4:3 lehetett, vagyis a külsős tagok ismét leszavazhatták a Simor András jegybankelnök nevével fémjelzett belső tagokat. Ebben igazuk is lett. Simor a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta: a szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott. Ezzel arra utalt, hogy a tanács 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről, akárcsak a múlt hónapban. Azt is hozzátette: az infláció tartósan a cél fölött maradhat. Az új Inflációs jelentés szerint az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek a fogyasztói árak.
Fotó: Neményi Márton
Az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2012-re még 5,3 százalékos, 2013-ra pedig 3,5 százalékos fogyasztói árdrágulást várt a 2011. évi 3,9 százalékos infláció után.
Az infláció az előrejelzés számottevően a 3 százalékos cél fölött alakulhat, és csak 2014 második felében érhető el az inflációs cél – értékelte a jegybanki stáb előrejelzését a szervezet Monetáris Tanácsa.
Az idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre 0,7 százalékkal nő a magyar bruttó hazai össztermék (GDP) – közölte legfrissebb, naptári hatásoktól tisztított adatok alapján számított előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank kedden.
Az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2012-re még 0,8 százalékos visszaesést, 2013-ra pedig 0,8 százalékos növekedést várt a 2011. évi 1,7 százalékos bővülés után.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás 2013-ban is csak lassan növekedhet. A növekedés forrása az export marad, amit az európai konjunktúra várt élénkülése is támogat” – értékelte a jegybanki stáb előrejelzését a szervezet monetáris tanácsa.
A tanácstagok többsége szerint a várható inflációs és pénzügyi folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve összességében a jelenleginél lazább monetáris kondíciók indokoltak – közölte a monetáris tanács a szeptemberi Inflációs jelentéshez kapcsolódó részletes kamatdöntési indoklásában kedden.
Úgy fogalmaztak ugyanakkor, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak, és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak.
A mostani kamatdöntést követően az Equilor azt várta, hogy a forint teszteli a 287-es szintet az euróval szemben, azonban tartós forintgyengülésre nem számítanak. A cikk megjelenésekor ez még nem látszott. Akkor éppen a 283-as szintet kerülgette a forint az euróval szemben, igaz kicsit később már a 284-et közelítette.
