Az egyik legnagyobb gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vasárnap ismertetett előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy az euróövezet a közeljövőben nem bomlik fel, mivel Görögország és a többi tagállam “nem meri” vállalni a felelősséget a valutaunió szétesése után rövid távon várható komoly gazdasági “szenvedésért”.
A ház szerint ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne. Ha a valutaunió felbomlik, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények “sokkal intenzívebben” érződnének, ám a CEBR becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mintha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.
Más nagy londoni elemzőházak szerint is legalább egy évtizednyi megszorítás árán lehetne egyben tartani a valutauniót.
A Capital Economics közgazdászai legutóbbi elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az adósságválsággal küszködő euróövezeti tagországok alapvető versenyképességi hiányát. A cég szerint az eurózónán belül olyan szélesre nyílt a versenyképességi rés, hogy bezárása egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna a perifériális országokban.
Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót – vélekedtek az elemzők.
Ha érvényesülne a dominóhatás, és az adósságválsággal küzdő összes valutauniós tagállam – köztük Spanyolország és Olaszország is – csődbe menne, az kétezer milliárd eurós vagy még nagyobb befektetői veszteséget okozhatna; ez az euróövezet éves GDP-értékének 20 százalékával lenne egyenlő.
Ha Németország és a többi központi eurótagállam szembesül azzal a hatalmas költséggel, amelyet esetleg nekik kell állniuk az euróövezet egyben tartása végett, arra a következtetésre is juthatnak, hogy a közös valuta fenntartásának makrogazdasági indokai “messze nem kristálytiszták”.
A Capital Economics szakértői már tavaly 50 százaléknál kisebb esélyt jósoltak arra, hogy az euróövezet a jelenlegi formájában kerül ki az adósságválságból. Akkoriban “ez vitatott vélemény volt, de az azóta bekövetkezett fejlemények arra vallanak, hogy az euró túlélési esélye még tovább csökkenhetett, akár jelentős mértékben is”.
Ha az euróövezet felbomlik, annak legvalószínűbb forgatókönyve még mindig az, hogy Görögország és esetleg más kisebb tagállamok távoznak. Azonban minél tovább marad benn Görögország és a többi bajban lévő eurógazdaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy Németország és néhány más központi tagállam “kezdi megfontolni saját pozícióját” – fogalmaztak a Capital Economics közgazdászai.
Az euróövezet szétesését és Németország távozását más nagy londoni házak is most már tényleges eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) immár 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az EIU egyaránt elképzelhetőnek nevezte az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. Az utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.
