A COVID-19 által okozott bizonytalanság 2020-ban 13 százalékos visszaesést eredményezett az európai működőtőke-befektetések (FDI) tekintetében. Idén azonban már a válaszadók 40 százaléka erősítené jelenlétét és befektetéseit a kontinensen – derül ki az EY nemzetközi felméréséből.
Európában az előző évben összesen 5.578 FDI-projekt valósult meg. A tanácsadó cég kutatásának történetében először Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország szinte azonos számú külföldi beruházással (985, 975, 930) állnak a célországok európai listájának élén.
- A válaszadók az egész világon Kelet- és Közép-Európát (64%) tartják a legvonzóbb befektetési régiónak Nyugat-Európát (80%) követően.
- A tavaly 48 projektet jegyző Magyarországot is magába foglaló térség tehát még Észak-Amerikát (63%) is megelőzi a felmérésben.
„A célország kiválasztásánál a jövőben kiemelt szemponttá válik a képzett munkaerő, a fenntarthatóságot segítő környezet, a gazdaság helyreállítását ösztönző intézkedések, valamint az átlátható piaci szabályozás megléte” – mondta Vaszari Péter, az EY stratégiai és tranzakciós tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
Kocsis Zsolt adópartner arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország továbbra is Európa egyik legvonzóbb befektetési célpontja, amely nagymértékben köszönhető a kedvező adózási feltételeknek.
„Egy új létesítmény létrehozása esetén például – egyes feltételek teljesítése mellett – a befektetett összeg akár 50 százalékáig igényelhető készpénztámogatás és adókedvezmény. Jövőre az új uniós fejlesztési ciklussal ráadásul egész Pest megye támogathatóvá válik, az elérhető kedvezmények mértéke bizonyos megyékben pedig elérheti akár a 60 százalékot is” – emelte ki a szakember.
Hozzátette, hogy kapacitásbővítő beruházások kivitelezése során szintén élhetnek a vállalkozások akár a készpénztámogatás, akár az adókedvezmények lehetőségével.
A felmérés arra is rámutat, hogy több kockázati tényező is befolyásolja Európa tőkevonzó képességét. Rövid távon a gazdasági fellendülés megtorpanhat egy olyan vírusmutáció megjelenésével, amely újra szükségessé teszi a távolságtartó intézkedések bevezetését. Hosszú távon a vállalkozások a protekcionista lépésektől és a vámügyi-kereskedelmi bizonytalanságoktól tartanak leginkább.
Az Egyesült Államokban bejelentett hatalmas gazdasági ösztönző program további befektetői forrásokat vonhat el Európától. Mindeközben az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) hatásai még váratnak magukra.
