Megrázta az európai piacokat a COVID-járvány nyomán érkező gazdasági visszaesés, a cégek körében egyelőre nincs egységes stratégia a válság kezelésére – derült ki az Intrum vállalati fizetési jelentéséből, az EPR-ből. A felmérésben 24 európai ország több száz döntéshozóját kérdezték meg az év első felében arról, hogy miként látják a társaságuk helyzetét, és milyen lépéseket terveznek pénzügyi problémáik megoldására.
Nem meglepő, hogy tavaly óta drasztikusan romlottak a várakozások
Az európai válaszadók 56 százaléka egy éven belül recesszióra számít – tavaly ez az arány még csak 28 százalék volt. Leginkább Olaszországban borúlátók a vállalkozók, itt 83 százalék számít visszaesésre az idén, őket követi Belgium és Szlovákia. Ezzel szemben Horvátországban, Bulgáriában és Írországban csak a cégvezetők 27, 33, illetve 35 százaléka vár egy éven belül recessziót.
A magyar céges szektor szintén viszonylag optimista: a megkérdezettek 50 százaléka szerint csökkenhet idén a magyar GDP, 45 százalék szerint viszont csak később várható recesszió. Ugyanakkor azok aránya, akik szerint öt éven belül nem lesz visszaesés, 32 százalékról 5-re csökkent tavaly óta.
Kevésbé érintette a válság a kkv-kat?
„Adataink egybeesnek más mérésekkel, például a K&H kkv bizalmi indexével, amelyek arra mutattak rá, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásokat viszonylag enyhén érintette a járvány” – véli Deszpot Károly, a követéskezelő vállalat sales és üzletfejlesztési igazgatója.
„Az EPR szerint európai szinten a vállalatokat nagyjából azonos mértékben érintette a gazdasági visszaesés. Magyarországon ezzel szemben valamivel enyhébbek lehettek a kkv-k kárai, a veszteség inkább a nagyvállalatoknál, például a nagy járműipari cégeknél csapódott le. Ez magyarázza azt, hogy nálunk a cégvezetők jelentős része inkább optimista” – tette hozzá.
Sokféle stratégiával próbálkoznak
Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyar társaságok nagy részét nem érintette volna a visszaesés. A válaszok alapján sokan terveznek valamilyen költségcsökkentő és bevételnövelő lépést, hogy kiegyenlítsék a 2020-as mérleget.
A megkérdezettek 30 százaléka tervez létszámstopot, ami megfelel az EU-s átlagnak (29 százalék). Többségük azonban másfajta válságkezelő megoldásban gondolkodik, de még nem rajzolódik ki egységes stratégia.
- 29 százalék tervez költségcsökkentést,
- 21 százalék készül arra, hogy részesedést vagy céges vagyont adjanak el befektetőknek, 17 százalék pedig venne is.
- Digitalizációs fejlesztésekkel vagy új termékek bevezetésével 11 százalék próbálkozik, vagy új piacokra próbálnának eljutni – utóbbi a folytatódó lezárások miatt érthető.
- 27 százalék pedig rövidebb fizetési határidőket adna az ügyfeleinek.
Csúsznak a kifizetésekkel
Az elemzés szerint a késedelmes fizetések idén jóval nagyobb problémát jelentenek a magyar vállalatoknak, mint tavaly. Ekkor még 35 százalék mondta csak azt, hogy a késve beérkező fizetések bevételkiesést okoznak nekik. Idén viszont már a magyar társaságok 87 százaléka érzékelte ezt a problémát, ez megfelel az európai átlagnak, ami 85 százalék.
Az igazgató szerint nem egyértelmű, hogy a számlafizetési határidők lerövidítése elegendő lesz a veszteségek lefaragására.
„Érthető, hogy a vállalatok minél gyorsabban szeretnék bepótolni a kiesett bevételt, de nem biztos, hogy ez a legjobb stratégia a jelenlegi helyzetben, már csak azért sem, mert Magyarországon már korábban is rendkívül rövid fizetési határidőket adtak a cégek. Az elmúlt hónapokban az Intrum Fizetőképességi Indexe alapján jelentősen csökkent a lakosság számlafizető képessége. Sok ügyfél várhatóan nem tudja majd tartani a korábbinál is szigorúbb fizetési határidőket, ami csak a kintlévőségek további felhalmozódásához vezet” – részletezte Deszpot Károly.
Kiemelt fotó: MTI / Rosta Tibor
