A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szerint rendkívül fontos, hogy az okos, vagyis a dolgok internetére épülő (IoT) megoldásokat szigorúan az adatvédelmi és munkajogi szabályokkal összhangban kell alkalmazni. A kapcsolódó adatokat pedig kizárólag a feldolgozás céljának eléréséhez szükséges mértékben szabad gyűjteni.
Amennyiben lehetséges, javasolt az adatok minél nagyobb mértékű anonimizálása. Az adatgyűjtésről szóló értesítés, a jogosulatlan használat elleni védelem és az adatok megfelelő tárolása talán soha nem volt olyan fontos, mint most.
Ugyanakkor ahhoz, hogy az okosmegoldások valós segítséget tudjanak nyújtani a járvány elleni védekezéshez, az adatvédelmi szabályoknak is tükrözniük kell azt, hogy az egészség védelme egyre nagyobb prioritást élvez a modern társadalmak körében. A két védendő érdek közötti egyensúly megteremtése nem elképzelhető a jogalkotók megfelelő segítsége nélkül.
Mit tud az intelligens technológia?
Már jelenleg is számos ötlet áll rendelkezésre, melyeket alkalmazni lehetne egy „járványbiztos” irodaház kialakításánál.
- A repülőterekhez hasonlóan hőkamerák mérhetnék az irodai dolgozók hőmérsékletét az épületbe való belépésnél.
- Az egyes helyiségekben érzékelők követhetnék nyomon, hogy a munkavállalók megfelelően és megfelelő ideig mossák-e a kezüket.
- Egyre nagyobb szerepet kaphatnak az okostelefon- vagy hangvezérelt megoldások. Ezek minimálisra csökkentik a kockázatát annak, hogy a fertőzések a felvonógombok, ajtókilincsek és villanykapcsolók érintésén keresztül terjedjenek.
Ugyanígy minden eddiginél fontosabbá válhat a páratartalom megfelelő és programozott szabályozása. De akár az IoT-alapokon működő takarítás is, ahol technológiai megoldások figyelmeztethetnek arra, ha az iroda egy területe a gyakori használat miatt fertőtlenítést igényel.
Most megéri távolságtartónak lenni
„Az okosirodák akár a munkatársak közötti távolságok betartásában is segíthetnek. A megfelelő alkalmazások valós időben tájékoztathatnak arról, hogy az épület mely részei biztonságosak, és mely helyiségeket érdemes kerülni túlzsúfoltság miatt. Az állandó térfigyelés hozzájárulhat a szükséges sűrűségszintek fenntartásához és a belső terek egyenletes felhasználásához” – emelte ki Ungár Attila, a Lakatos Köves és Társai ingatlan szakjogi partnere.
Az okosmegoldások ugyanakkor nemcsak arról gyűjthetnek adatot, hogy hol és hogyan dolgozunk, de az úgynevezett kontaktkövető alkalmazások segítségével arról is, hogy az irodán kívül kapcsolatba kerültünk-e fertőzött személlyel. A nagy tech cégek által lefejlesztett, kontaktkövető alkalmazások beépítése a céges okosmegoldások közé egy abszolút reális lehetőség.
Problémák a „járványbiztos” megoldásokkal
Ezeknek a fejlesztéseknek a leginkább aggasztó „mellékhatása” az, hogy működésük érdekében elkerülhetetlenül nagy mennyiségű személyes adatot gyűjtenek, kezelnek és tárolnak.
„A belépés során történő hőmérsékletellenőrzés magában foglalja a dolgozók egészségügyi adatának gyűjtését, amely a vonatkozó szabályok alapján különleges adatnak minősül, így erősen védett, szenzitív adat. Az ilyen adatok felhasználása csak bizonyos esetekben megengedett, például akkor, ha egy magasabb, védendő érdek indokolja a felhasználást, és teljesülnek a jogszabályban előírt arányossági követelmények. A másik oldalon a munkáltatók kötelesek olyan munkakörnyezetet biztosítani a dolgozók számára, amely nem veszélyezteti az életüket és az egészségüket. A két védendő érdek közötti határ meghúzása a jogalkotók feladata lesz, figyelembe véve azt is, hogy az egyensúly a járvány következményeire tekintettel az utóbbi felé tolódhat el” – véli a szakjogász.
A kontaktkövető applikációk adatvédelmi kockázata, hogy nemcsak gyűjtik, felhasználják és tárolják a személyes adatokat, hanem azokat sok esetben továbbítják is az egyes hatóságok vagy éppen a szoftvert fejlesztő cégek felé. Jelenleg az említett appok használata önkéntesalapú, ami azt is jelenti, hogy a felhasználóknak előzetesen hozzá kell járulniuk az adatkezelés feltételeihez. Azonban előfordulhat, hogy az ilyen alkalmazások telepítését a munkahelyre való belépés feltételeként írhatják majd elő.
Adatvédelmi szempontból ugyanilyen aggályos a dolgozók irodai tevékenységének munkaidő alatti megfigyelése különböző nyomonkövetési- és videómegoldásokkal, hiszen mindez olyan adatokat is tartalmazhat, amelyből egyértelmű következtetés vonható le az adott személy magánéletére vonatkozóan – például politikai vélemény, vallási meggyőződés, böngészési előzmények stb.
Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás
