Sok helyen jelentősen megváltozott a munkakörnyezet, a vírusveszély miatt pedig az eddig megszokott és bevált munkaszervezési módszerek, munkavédelmi eljárások átgondolásra, felülvizsgálatra szorulnak. A járvány terjedésének csökkenésével lehetővé válik egyes tevékenységek fokozatos újrakezdése. A fertőzés veszélye azonban továbbra is fennáll, a vírus viselkedését senki nem látja biztosan előre, ezért fokozott körültekintéssel lehet csak a cégek működését lépésről lépésre újraindítani – hívta fel a figyelmet Óváry-Papp Nóra, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda munkajogásza.
1. Továbbra is akadályozzuk meg a koronavírus terjedését
Elsődleges feladat a kockázatértékelések aktualizálása és az ellenőrző intézkedések bevezetése. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Információs Ügynökség által kiadott uniós iránymutatás számos hasznos javaslatot tartalmaz az újranyitáshoz kapcsolódóan. Ezek egy részét a vállalkozások már bevezették a veszélyhelyzet kezdetekor: például az otthoni munkavégzést, a maszkok és fertőtlenítőszerek használatát, illetve a figyelmeztető-tájékoztató feliratok elhelyezését.
Amennyire lehet, mellőzni kell a közösségi közlekedést – ebben a cég több parkolóhely vagy kerékpártároló biztosításával segíthet. Indokolt lehet a közösségi terek használatára vonatkozó szabályok módosítása is. Törekedni kell a munkavállalók fizikai elkülönítésére, és ahol ez nem megoldható, ott a cél az, hogy a személyes kontaktus a személyzet között 15 percnél ne tartson tovább.
Át kell gondolni a beléptetés szabályait is, fokozott figyelmet fordítva a munkajogi és adatvédelmi követelményekre, illetve az ezekhez szükséges szabályzatokra. Sok cég gondolkodik például a testhőmérséklet ellenőrzésén a munkahelyre való belépéskor, de a magyar adatvédelmi hatóság alapvetően ellenzi ennek bevezetését. Így alapos vizsgálatot és előkészületet igényel, hogy egy ilyen ellenőrzés mikor és hogyan lehet szabályszerű.
2. A visszatérés legyen fokozatos
Munkavédelmi, egészségügyi szakemberek és a munkavállalók képviselőinek bevonásával érdemes biztonságos, de működőképes visszatérési ütemtervet kidolgozni. Minél kevesebb dolgozó van bent a cégnél, annál kisebb a fertőzés veszélye.
A visszatérés fokozott egészségügyi kockázatot jelenthet, így érdemes az egyéni körülményeket is figyelembe venni. A munkáltatónak mindenkor a méltányos mérlegelés elve szerint kell eljárnia, a magasabb kockázati csoportba tartozó kollégákra különös figyelmet fordítva. A lehetőségekhez mérten tekintettel kell lenni a dolgozók személyi és családi körülményeire, speciális nehézségeire.
A cég főszabály szerint nem kérhet az alkalmazottaktól egészségi állapotukra vonatkozó adatot, így nem is feltétlenül kell tudnia, hogy melyik munkavállalója sorolandó a magasabb kockázati csoportba. Ha viszont ilyen körülményről tudomást szerez, akkor erre tekintettel kell lennie.
3. Át kell szervezni a munkavégzést
Ha kevesebb a feladat, mint a veszélyhelyzet előtt, akkor kevesebb munkavállalóra van szükség. Annak érdekében, hogy minél kevesebb elbocsátásra legyen szükség, felmerülnek a költségcsökkentő vagy munkahelymegtartó megoldások (pihenőidő, szabadságkiadás, állami támogatások igénybevétele).
Ebben a helyzetben is fontos szerepet kap az egyenlőtlen munkaidő-beosztást lehetővé tevő szabályok rugalmas alkalmazása, különösen a speciális új szabályok szerint már akár 2 évre növelhető munkaidőkeret.
A munkahelyek megtartására igénybe vett állami támogatás esetén a vállalkozásnak meg kell vizsgálnia, saját szabályai megfelelnek-e a támogatásra vonatkozó feltételeknek. A visszatéréskor alkalmazott munkaidő-beosztási szabályok összhangban kell, hogy legyenek a támogatási feltételekkel – például a csökkentett munkaidővel –, a változásokat pedig minden esetben be kell jelenteni a támogató hivatalnak.
Visszatéréskor szükséges lehet a korábban módosított munkaszerződések újbóli változtatása és az új helyzethez igazítása – a többi között a munkaidő-beosztás, a munkafeladatok és bérezés tekintetében.
+1: Tájékozódjunk és tájékoztassunk
Ahogy a vírushelyzet, a jogszabályi környezet is napról napra változik, ezért a naprakész információk most még nagyobb jelentőséggel bírnak. A munkáltatóknak kötelessége a folyamatos tájékozódás és a munkavállalók informálása az őket érintő változásokról. A dolgozóknak szintén haladéktalanul jeleznie kell minden olyan körülményt, ami a munkavégzését befolyásolhatja.
Érdemes megvizsgálni, hogy a tájékoztatási módok, a gyakoriság megfelelő-e, nincs-e szükség az online lehetőségek szélesebb körben való alkalmazására vagy pontosabb szabályozására.
Kiemelt kép: Getty Images
