Az Opten céginformációs szolgáltató szerint a 2008-2011-es válságban nem azok mentek tönkre, akiknek nagy volt az eladósodottságuk, vagy kicsi az árbevételük. A bedőlési ráta ezeknél a mutatóknál sokkal szorosabb kapcsolatot mutat az árbevétel-arányos eredménnyel, azaz a nyereségtermelő képességgel.
A társaság 370 ezer 2007-ben működő és mérleget leadó cég adatai alapján arra jutott, hogy az alacsony – egy százalék alatti – profitráta semmivel sem bizonyul jobbnak, mint a negatív, vagyis a veszteségesség.
- A veszteséges és az alacsony jövedelemtermelő képességű cégek körében a bedőlési ráta egyaránt 9-9,5 százalék volt, efölött azonban nagy ugrás következik be.
- Az 1 és 10 százalék közötti eredményt elérőknél a bedőlés már csak 5 százalékos, az ennél jobbaknál pedig már csak 3 százalék.
A válságra való felkészülés a jövedelemtermelő képesség megerősítésével kezdődik, ezt pedig már lassuló növekedés közepette is érdemes végrehajtani. A gyors növekedési szakaszban mindenki a bővülés és a piacszerzés lehetőségét keresi – akár eladósodás árán is.
Ilyenkor szoktak többletfeladatok, új funkciók, új termelő egységek, boltok és eszközök megjelenni a cégekben, de kevés idő marad az integrálásra. Ez azonban a hatékonyság rovására megy, ezért kell a már a lassuló növekedési szakaszban megerősíteni a hatékonyságot, és rugalmassá tenni a szervezetet.
Az első lépés a céges folyamatok pontos leírása
Minden vállalkozást el lehet képzelni egy üzemként, bár a szolgáltatóknál nem egy konkrét termék halad végig a soron, hanem az ügyféligények, illetve azok képviselője, azaz maga az ügyfél – mondta Leskó Norbert vállalkozásfejlesztő, a MiniCRM tulajdonosa.
Még egy kreatív ügynökségnél is vannak jól leírható folyamatok (logó, arculat, szlogen, kreatívok, képek, hangok, felületfoglalás), amelyeknek van egy logikus sorrendje, és minden szakaszhoz munkaerő, forrás, kapacitás, határidő és felelős rendelhető.
Leskó Norbert szerint a folyamatok precíz leírása minden automatizálási törekvés, rendszerbevezetés alapja, de a legtöbbször már önmagában az, hogy ez megvan is megerősíti a jövedelemtermelő képességet. Ahol ez megtörténik, ott mindenki pontosan tudja, mi a dolga, mettől meddig kell eljutnia, aminek köszönhetően megszűnnek az ad hoc jellegű munkák, amelyek leterhelik az egész szervezetet.
A vezetők számára sem ismeretlen napi szintű tűzoltás vagy a vállalati hierarchiában túl magasra emelkedő döntések sokasága, amik megakadályozzák őket abban, hogy tényleg a cégvezetéssel foglalkozhassanak.
Felejtse el a klasszikus fűnyíró módszert!
Munkaügyi szempontból további előnyt jelent, hogy a munkafolyamatok és ezzel együtt az emberek teljesítménye is mérhetővé válik. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy a válságból azok a cégek tudtak megerősödve kikerülni, amelyek nem alkalmazták a klasszikus fűnyírószerű leépítéseket.
Ahol nem jól működnek a folyamatok és azok dokumentálása, ott minden távozóval elveszik a céges tudás egy darabja is, szakértelem, ügyfélkapcsolatok, vevők vagy beszállítók ismerete, amit később nagyon nehéz pótolni – emelte ki Leskó Norbert.
Ezzel szemben ott, ahol a munkaerő rugalmas átszervezésével operáltak, ott nőtt a munkavállalói elkötelezettséget, ami aranyat ér akkor, amikor alig lehet embert találni a piacon. De a folyamatok ismerete és dokumentálása segít abban is, hogy az emberek a cégen belül átképezhetők legyenek, hiszen jól kidolgozott feladat leírásokkal könnyen átadhatók a munkakörök. Az emberek rotálása sokszor segít a vállalaton belüli kommunikációban, és jól hat a kiégés jelensége ellen is.
A folyamatok leírása segít az ügyfélkezelésben is. Egy jó ügyfélnyilvántartási rendszer esetében bármilyen ponton is jelentkezzen be az ügyfél, minden ott ülő céges szereplő előtt megjelenik, hogy kik vagyunk, mi a bajunk, és az is egyből világossá válik, hogy ki az, aki a problémánkat megoldhatja. Ez pedig erős ügyfélkötődést alakíthat ki, ami a válság idején még inkább felértékelődik.
Kiemelt fotó: iStock
