Hiába előzte meg egy éves tesztidőszak a rendszer bevezetését, több cég nem készült fel kellő körültekintéssel a használatára, ami jelentős kockázatot okozhat számukra – hívja fel a figyelmet a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda.
A rendszer bevezetésének az volt a célja, hogy megkönnyítse a kommunikációt a vállalkozások és a NAV között. Az átállással azonban új problémák jelentek meg. Hogyan kezelhetőek a társasághoz érkező nagy mennyiségű, különböző munkavállalóknak címzett iratok? Hogyan kontrollálható, hogy ki jogosult azok megnyitására? Mi történik, ha a hozzáféréssel rendelkező munkavállaló távozik a cégtől?
„Egy társaság cégkapujához számos munkavállaló hozzáfér. A rendszeren keresztül küldött iratok azonban attól függetlenül kézbesítettnek minősülnek, hogy ténylegesen az a kolléga nyitja-e meg, akinek azt az adott iratot küldték. Sőt, még akkor is kézbesítettnek minősülhet, ha az érintett munkavállalóhoz el sem jut a kérdéses irat. Bizonyos ügyek esetében így ’tudta nélkül’ is fontos határidőket mulaszt el a szervezet, ami jelentős következményekkel járhat” – hívta fel rá a figyelmet Bajusz Dániel, az ügyvédi iroda adójogásza.
A vállalkozásoknak ezért érdemes minél hamarabb kialakítaniuk a cégkapu hozzáférési jogosultságok rendszerét és azok folyamatos aktualizálását, hogy a felület használata a folyamatos kockázat helyett valódi előnnyé váljon.
Kiemelt fotó: iStock
