A gazdálkodó szervezetek és a különböző hatóságok, állami szervek számára tavaly január egytől kötelező a cégkapu használata. Ez a szabály vonatkozik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (NÉBIH) is, ugyanis az e-ügyintézési törvény és a kapcsolódó kormányrendelet nem említi az élelmiszerhatóságot a kivételek között. Van olyan szerv, például a Magyar Államkincstár, amely idén július végéig kapott haladékot az e-ügyintézés bevezetésére, de a NÉBIH haladékot sem kapott.
Nem lehet cégkapun keresztül intézni a bevallást
Szóval tavaly január egytől a többi szervhez hasonlóan a NÉBIH is köteles lenne engedni a cégkapus hozzáférést az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásánál, de nem teszi, hívta fel a figyelmünket az MKOE. A könyvelőegyesület ez ügyben többször is kereste az élelmiszer-hatóságot, eredménytelenül, legutóbbi levélváltásukkal is csak egy „folyamatban van” fordulat erejéig köteleződött el a NÉBIH.
Az elmúlt 18 hónapban az informatikailag akadályozott hozzáférések jogorvoslatáról a hivatal nem nyilatkozott a könyvelők érdekképviseletének, és magyarázatot sem adtak a jogszabálysértő késedelem okára.
Önmagában is egészen hihetetlen, hogy egy országos hatáskörű szerv 18 hónapig nem tart be egy egyértelmű törvényi előírást
– fakadt ki az MKOE.
„Bárkit” elfogadnak meghatalmazottnak
A másik probléma, hogy a NÉBIH bárki jogosultságát elfogadta, akinek sikerült a NÉBIH által „legyártott” meghatalmazást aláírnia, majd eredetben is beküldenie (fölösleges tanúztatással). A törvény szerint azonban csak az ügyvéd, az adószakértő, a mérlegképes könyvelő, stb. és a cég munkavállalója számára adott meghatalmazást fogadhatná el. Így számos személy jogosulatlanul vallhatott az elmúlt években felügyeleti díjat az MKOE szerint. Az emiatt érvénytelen bevallások kapcsán eljárásra lenne szükség, de erre a levélben még érintőlegesen se tér ki a hivatal.
Felesleges regisztrációt kérnek
Ezenkívül gond az is, hogy a NÉBIH akadályozza a cégkapujogosultak és a cégkapu használatára nem kötelezett egyéni vállalkozók érvényesülését a felügyeleti díj rendszerében, mert önkényesen egy külön regisztrációt ír elő. Pedig a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) minden személyes adatot lekérdezhetővé tesz. De azt a NÉBIH nem alkalmazza, helyette külön regisztrálásra kötelez, ami az MKOE szerint szintén jogszabálysértő. Az MKOE szerint a jogszabálysértést a NÉBIH úgy tudná kiküszöbölni, hogy hibrid módon fenntartaná a meghatalmazási adatbázist, de közben a cégkapu-jogosultsággal rendelkezőket és egyéni vállalkozókat hagyja ügyintézni. Az egyéni vállalkozó ügyintézését tiltott dolog regisztrációhoz kötni, hiszen az egyéni vállalkozás létrehozásával nyilatkozatot tesz az elektronikus ügyintézés kötelező alkalmazásáról – jegyezték meg.
A NÉBIH ezzel a problémával kapcsolatban szeptemberre ígért megoldást az MKOE-nek adott válaszában. Facebook-posztjuk itt.
Kiemelt kép: iStock
