Magyarországon a kkv-k finanszírozása túlzottan a bankokra támaszkodik, a bankhitelállomány a GDP 17,6 százalékát teszi ki. A kötvényállomány ezzel szemben mindössze 1,6 százalék, míg a régióban például Csehországban és Lengyelországban is meghaladja a GDP 5 százalékát.
A vállalati kötvénypiac likviditása alacsony: a nem pénzügyi vállalatok kötvényállománya 620 milliárd forint, a tőzsdére bevezetett mennyiség pedig mindössze 21 milliárd forint, amely nyolc kibocsátó kötvényei között oszlik meg. A cseh vagy lengyel GDP arányos szint eléréséhez 1800-2600 milliárd forinttal kellene emelkednie az állománynak.
Egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac növelheti a pénzügyi stabilitást, versenyt támaszt a bankhitelekkel szemben, így egészségesebb forrásbevonási szerkezetet idéz elő, és a vállalatok forrásköltségeinek csökkenését eredményezheti – írták a közleményben.
Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere szerint az MNB a kibocsátó cég kötvénysorozatának akár 70 százalékát is felvásárolhatja (egy vállalatcsoporttal szembeni kitettsége azonban legfeljebb 20 milliárd forint lehet). A forrást legfeljebb 10 éves futamidőre kaphatja a társaság, meghatározott célú felhasználásra, ami azonban sokféle lehet: hitelkiváltás, befektetés, pénzügyi tartalék képzése vagy akár megtakarítás is.
A Budapesti Értéktőzsde átfogó programja keretében tavaly elindult az XTend, a kis- és középvállalkozások részvényeinek piaca. Ennek mintájára, a kötvénykereskedés fellendítésére XBond néven új, multilaterális kereskedési platformot hoz létre a BÉT, amelynek tervezett indulása július elseje.
A Deloitte MTI-hez eljuttatott közleményében kitért arra is, hogy globálisan megnőtt a vállalati kötvénypiac jelentősége, a 2008-as válság előtti évhez képest is megduplázódott a vállalatok kötvényállománya, meghaladva a 14 ezer milliárd dollárt. A cégek éves nettó kötvénykibocsátása a válság előtti évi mintegy 260 milliárd dollárról a válság után évi mintegy 800 milliárd dollárra nőtt.
Tavaly a GDP százalékában Franciaországban 30 százalék, Svédországban és Nagy-Britanniában 20 százalék, a feltörekvő országok közül Kínában 25 százalék volt a kibocsátás. A kelet-közép európai országok esetében 10 százalékos szintet látni.
A nyugati országokban tapasztalható fellendülés elsősorban a jegybanki programoknak köszönhető: az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England is indított kötvénykibocsátási programot, melyek célja a mennyiségi lazítás, a vállalatok finanszírozási költségeinek csökkentése, a kibocsátások ösztönzése és a korábbi eszközvásárlási program kiterjesztése volt.
Fotó: Berecz Valter / 24.hu
