Olvasói kérdést kaptunk arról, vajon jövőre kötelező-e a katázóknak vállalkozói számlát (pénzforgalmi számlát) nyitni, vagy sem. Az adózás rendjéről szóló törvénymódosítás már elfogadott verziójában az áll, hogy továbbra is csak áfaalanyoknak kötelező a pénzforgalmi számla nyitása:
A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
Alanyi áfamentes egyéni vállalkozókra ezt nem írják elő továbbra sem. Mindez azért érdekes, mert májusban még úgy volt, hogy az alanyi áfamentes kört is kötelezik vállalkozói számla nyitására.
Ha kötelezővé tették volna a vállalkozói számla nyitását, az persze pluszköltséggel járt volna. Hogy a korábbi lakossági folyószámla átalakítható-e vállalkozói számlává, arról is írtunk, illetve hogy a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint van-e értelme egy ilyen változtatásnak. Aztán hírt adtunk róla, hogy mégsem kell az alanyi áfamenteseknek külön vállalkozói számla. És a nemrégiben elfogadott törvénymódosítás értelmében ez így is marad.
Az áfaalany egyéni vállalkozónak viszont eddig is kellett a pénzforgalmi számla, és a jövőben is kell. Katázó áfaalanyoknak is. Jogi személynél pedig szintén kötelező.
Jelenleg bő kétszázezer olyan kataalany van, aki alanyi mentes egyéni vállalkozó – ők tehát megnyugodhatnak, megúszták a vállalkozói számla megnyitásának és fenntartásának költségét. Továbbra is fogadhatják magánbankszámlájukon vállalkozói bevételeiket.
Alanyi áfamentesség
Idén 8 millió forintnál húzták meg az alanyi áfamentesség határát, s hogy ez így marad-e jövőre is, vagy felemelik az alanyi mentes határt 12 millió forintra, azt még nem tudni biztosan. A kormány ugyanis Brüsszeltől kért állásfoglalást ebben a kérdésben, és még nincs meg a válasz. Van, aki úgy véli, hogy már jövőre is elérhető lesz a kiterjesztés – ennek előnyeiről itt írtunk. Ruszin Zsolt adószakértő azonban úgy véli, csak 2019-től lehet 12 millió forint az alanyi mentes plafon.
Ha csak 2019-től emelik az összeghatárt, akkor az jár jól, aki 2018-ban „engedi el a gyeplőt” és lépi át a 8 millió forintot, mert akkor csak 2018 törtévére lesz áfaalany, aztán visszatérhet alanyi mentességre 2019-ben, ha 2018-ban 12 millió forint alatt maradt az áfás teljesítése – magyarázta az adószakértő a 24.hu-nak. Hozzátette: általában az adóhatóság sem „észleli” azonnal a pénzforgalmi számla hiányát, így akár kihúzhatják az érintettek pénzforgalmi számla nélkül is, mire beköszönt 2019-től az „alanyi adómentességi Kánaán”.
Az áfateljesítési időpontokat pedig a folyamatos teljesítés „fizetési határidős szabályaival” lehet 2018-ra áttolni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az időszakot utólag számlázza le, akkor a fizetési határidő napjára kerül az áfateljesítési időpont, ami független attól, hogy aztán határidő előtt megtörténik a kiegyenlítés. Így például egy kisadózónál 2017-be kerülhet a bevétel, de 2018-ba annak áfateljesítési időpontja.
Mindezt annak a városi legendának a fényében kell megítélni, hogy a „katásnak nem kell könyvelő” – jegyezte meg az adószakértő.
Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor
