A 2015-ös pénzügyi beszámolók alapján a HVG és a Heti Válasz összeszedte az Orbán-rendszer nyerteseit. A két hetilap arra jutott, hogy a kegyvesztett Simicska Lajos helyén már alakul az új magyar burzsoázia, épül a gazdasági kétharmad, de a nagy átrendeződés közepette is vannak állócsillagok.
A HVG szerint a formálódó gazdasági érdekkör jó eséllyel átveheti a Simicska-cégháló szerepét. A hetilap a Fidesz-közeli emberek (Mészáros Lőrinc, Paár Attila, Tiborcz István, Szijj László, Garancsi István, Habony Árpád) cégeinek főbb gazdasági adatait hasonlítja össze Simicska érdekeltségeivel.
Mészáros Lőrinc és Andy Vajna a fő osztaléknyertesek a Fidesz körüli gazdaság G-napot követő újrafelosztása után. Hatmilliárd Vajnának kaszinóból, 3,5 milliárd Mészárosnak a mindent tudó, mindent nyerő családi cégből – dőltek a pénz a Fidesz-közeli cégekből a tavalyi év eredményei után.
A nyereség hazacipelése után új befektetésekbe nyomják a pénzt: termőföldek, műemlékek, és persze a média látszanak a célkeresztben. Jutottak milliárdok Simicskának is, aki azonban vesztésre áll a Fidesz-közeli médiabirodalom kiépítéséért folyó háborúban.
A Heti Válasz külön kezeli az építőipar bajnokait, az érthetetlen módon meggazdagodókat (Andy Vajna, Habony Árpád, Tiborcz István) és emlékeztet rá, hogy a kormány holdudvarában jordán, szaúdi, török, kínai és izraeli üzletemberek is vannak.
A mérlegadatok alapján a hetilap szintén arra jut, hogy jelentősen több a „nemzeti nagytőkés”, oligarchia, valóban több erőközpont van kialakulóban, de hasít a Strabag-csoport. A hetilap szerint az elmúlt évek hazai építőipari bajnoka a közhiedelemmel ellentétben nem a Közgép, nem is a Duna Aszfalt, hanem az osztrák cég, illetve a felcsúti polgármester. A Strabag bevételben és profitban veri a mezőnyt, a Mészáros és Mészáros Kft, pedig csekélyebb forgalmához képest produkált óriási eredményt.
A nagyság átka
Közben a Figyelő és a 168 Óra arról ír, miért szorul a hurok Spéder Zoltán körül. A Figyelő szerint Demján Sándor és Patai Mihály nyíltan, parázs hangulatú levelekkel, Csányi Sándor és Matolcsy György a háttérből, Varga Mihály egy váratlan törvénytervezettel, Orbán Viktor pedig egy fontos, amolyan lezáró félmondattal, az MNB súlyos bírsággal lépett fel szinte egy időben a bankár üzleti birodalma ellen.
A támadó sereg fő mondandója: a takarékszövetkezeti szektor elvesztette szövetkezeti jellegét, súlytalanná váltak a tagok, Spéder felé lejt a pálya, és ő a hátszelét minduntalan az FHB-csoport tőkehelyzetének megerősítésére használta. A védekezők szerint minden támadás alaptalan, csak azt bizonyítják, hogy már a legnagyobbakkal is versenyképesek. Bár az ördöglakatként összefonódó TakarékBank-Magyar Posta-FHB világnak lehet ereje, de a közeljövőben akár teljesen új irányba indulhat a szektor irányítása.
A 168 Óra szerint a konfliktusnak politikai hátszele is van. Orbán Viktor szemében túlságosan önállóvá válhatott Spéder Zoltán, aki úgy hajtott végre kétszer is tőkeemelést az FHB Jelzálogbankban, hogy az állam tulajdonrésze 40 százalékkal csökkent. Erre reagált úgy Orbán Viktor idén januárban: ez egy „barátságtalan, sőt ellenséges lépés. Egy hiba, amit ennek a banknak ki kell javítania.”
Egy másik magyarázat szerint az üzletemberhez köthető cégbirodalom kezdett olyan méreteket ölteni, ami már veszélyezteti a nagy kereskedelmi bankok piaci pozícióit. Nem tetszett kormányzati körökben az sem, hogy a Spéder érdekeltségébe tartozó médiumok a Matolcsy-ügyet folyamatosan napirenden tartották.
