Az Union Biztosító felmérése szerint a megkérdezett kkv-k negyede nem rendelkezik sem vagyon-, sem felelősségbiztosítással. Számukra egy káresemény a működés kényszerű leállása esetén végzetes következménnyel is járhat.
Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást tartanak nyilván, ezeknek mintegy 85 százaléka folytat tényleges gazdálkodási tevékenységet, ami a hazai GDP csaknem 60 százalékát jelenti.
A cégvezetők leginkább az értékesítési és gazdálkodási eredményeket tartják szem előtt, de emellett számos olyan tényezőt is figyelembe kell venniük, ami potenciális veszélyforrást jelent üzletmenetükre nézve. A biztosítással kezelhető kockázatok közül a megkérdezettek ezektől tartanak leginkább:
- betörés, illetve annak következményei (37 százalék),
- csőtörés (36 százalék),
- tűzeset (32 százalék),
- robbanás (23 százalék).
- Az elemi károk (villám, földrengés) említése csak ezek után következnek.
A káresetek következményei közül a cégek elsősorban a helyreállítás elhúzódása miatt, valamint a kieső árbevétel miatt aggódnak, a partnerkapcsolatok megszűnését eredményező hatást már jóval kevesebben említették. Arra nagyon kevesen gondolnak, hogy milyen könnyen vezethet akár végleges megszűnéshez is az, ha egy cégnek egy időre kiesik az árbevétele, ugyanakkor az üzemeltetési költséggel továbbra is számolnia kell. Pedig ezt a kockázatot külön termékkel, az üzemszünet-biztosítással lehet fedezni – összegezte Almássy Gabriella, az Union nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
Még mindig nincs „válságterve” a cégek negyedének
A biztosító korábbi, 2013-as kutatása alapján megállapítható, hogy lassú fejlődés tapasztalható a kkv-k körében: az eltelt időszak során a vagyonbiztosítások aránya 72-ről 76 százalékra növekedett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden negyedik vállalkozásnak továbbra sincs biztosítási védelme.
Érdemes többféle kockázatra felkészülni
A felmérés szerint a felelősségbiztosítások lefedettsége 62-ről 73 százalékra emelkedett. Ez a 11 százalékpontos elmozdulás biztató adatnak látszik, azonban a tapasztalatok szerint még bőven van tere a további fejlődésnek. Továbbra is kevés ugyanis az olyan cég, amely a tevékenységével kapcsolatos valamennyi fontosabb felelősségi kockázatot fedezi valamilyen biztosítással.
Általános felelősségbiztosítás és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett a vállalkozás profiljától függően ajánlott például munkáltatói felelősség, illetve termék- és szolgáltatás által okozott károkra is biztosítást kötni. Mindezt már csak azért is célszerű megfontolni, mert az elmúlt években jelentősen nőtt a fogyasztói tudatosság, ami a kártérítési követelések számát is meredeken emelte. Ez tükröződik abban az adatban is, hogy míg három éve a megkérdezett cégeknek csupán 6 százalékának volt felelősség-biztosítási kára, addig ez az érték 2016-ra 18 százalékra nőtt.
A gépjármű-biztosításokkal való ellátottság kismértékben csökkent (80-ról 75 százalékra), ami elsősorban annak köszönhető, hogy az üzemben tartott gépjárművek átlagéletkorának növekedésével csökkent az ebben a körben kötött casco-szerződések aránya. A vagyonbiztosításokhoz képest alacsonyabbnak mondható a személybiztosítások száma a kkv-k körében: munkavállalóiról ily módon a vállalkozásoknak csupán fele (56%) gondoskodott 2013-ban, és ez a szám azóta sem változott.
Kárszolgáltatás leggyakrabban a vagyonbiztosítások esetében történt: a válaszadók 29 százalékát érte vagyoni kár az elmúlt évek során. A cégek tapasztalatai javultak a kárszolgáltatások minőségéről: míg 2013-ban 5-ös skálán átlagosan 3,59 pontra értékelték ezt a szolgáltatást, a mostani felmérésben ez az index már elérte a 4,01-es értéket.
