A júniusi 609 után júliusban 474 építőipari cég szűnt meg Magyarországon, de nem lehet felhőtlen az öröm, az adatokat közzétevő Opten szerint ugyanis nincs vége a megszűnési hullámnak: idén és jövőre is sok vállalkozás jut erre a sorsra.
„A júniusi rekord után némiképp visszaesett a megszűnési ráta júliusban, de nincs okunk azt gondolni, hogy ez egy kedvezőbb tendencia első jele lenne. Sokkal inkább az várható, hogy a második félévben, sőt még jövőre is magas marad és akár nőhet is megszűnési ráta. A júliusi adatok ugyanis, a szezonalitási hatásokat figyelembe véve, jól illeszkednek a növekvő cégtörlési számokat mutató trendbe” – véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Az építőipar a KSH adatai szerint a tavalyi első féléves fellendülés után megtorpant, ahogy kifutottak alóla a jelentős EU-s támogatásokból finanszírozott infrastrukturális beruházások.
Mélyen a magasépítés
„A magasépítést valójában egy percre sem érte el a fellendülés, pedig ez az a terep, ahol a rossz likviditási helyzetben levő, felszámolással, kényszertörléssel fenyegetett kisvállalkozások leginkább várják a fellendülést” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Némi remény az ingatlanpiac felől
A lakáspiac új keletű felfutása hozhat némi előrelépést a kisebb cégeknek, de ez földrajzi értelemben a fővárosra, szegmens szerint pedig a kicsi, könnyen kiadható lakásokra korlátozódik. A befektetési céllal lakást keresők jelentős része felújított ingatlanokat keres, vagyis kevés megrendelést hoz a vállalkozásoknak.
A pénzpiacok elmúlt napokban tapasztalt mélyrepülése és a hónapok óta tartó bizonytalanság ugyanakkor további kisbefektetőket fordíthat az ingatlanpiac felé. A vállalkozó szellemű beruházók akár még a felújítás kockázatát is vállalhatják, ami jótékony hatással lehet az építőiparra is.
A felfutó ingatlanárak normál esetben ugyan pozitív stimulust jelenthetnének, de a kereslet földrajzi és szegmens szerinti megoszlása, valamint a hirtelen felfutás még nem győzte meg a nagybefektetőket arról, hogy érdemes nagy léptékű ingatlanfejlesztési projekteket indítani. Ezt támasztja alá, hogy bár az ágazat termelési volumene nő, a szerződésállomány volumene csaknem 50 százalékkal elmarad az egy évvel ezelőttitől.
Folyamatos piaci tisztulás
Kedvező jelenség ugyanakkor, hogy a megszűnések között fokozatosan csökken azoknak az aránya, amelyek felszámolási eljárás eredményeként következtek be, azaz a piac tisztulni látszik: kevesebb adós cég dől be.
„A lánctartozás nem a múlté az ágazatban, de az világosan látszik, hogy a láncok száma, hossza és felhalmozott adósság értéke is csökkent az elmúlt egy évben” – emelte ki Tóth Tamás. Ennek egyik látható jele az is, hogy egyre kevesebb olyan céget lehet látni az új társaságok között, amelynek a tulajdonosa korábban vezető tisztviselőként vagy szintén tulajdonosként érintett lett volna más vállalkozások bedöntésében.