Jó példa Pécsről
Tavaly év végén mutatták be azt a pécsi, tízemeletes uránvárosi panelt, amelynek fűtési rendszerét az elmúlt időszakban újította fel a Pétáv Kft. A városi szolgáltató a vezetékeket műanyagra cserélte, lakásonkénti mérőket épített be, valamint olyan termosztátokat, szivattyúrendszert épített ki, amellyel csökkentették a meleg víz keringetésére fordított energiát. Mindezek mellett új radiátorokat is felszereltek. A lakók az okosmérőkkel interneten keresztül bármikor ellenőrizhetik, mennyi energiát használtak fel, ezzel előre tervezhetővé válik a fogyasztásuk.
A házat 2004-ben szigetelte a lakóközösség, akkor több mint harmadával csökkent a lakások hőfelhasználása, míg az újabb fejlesztéssel összesen 57 százalékkal lett kevesebb az energiafelhasználás. A számítások szerint egy átlagos, 46 négyzetméteres lakásban 74 ezer forintba kerül a fűtés egy szezonban.
A pécsi ház további különlegessége, hogy az épület tetejére egy 18 négyzetméteres napelemet is felszereltek: ez biztosítja a lépcsőház, a közös helyiségek világításához, valamint a lift működtetéséhez szükséges energiát.
Újjávarázsolt Egészségház – tízmilliós megtakarítás évente
Nemcsak a lakóházak, hanem a közintézmények esetén is vannak példaértékű fejlesztések. Tavaly novemberben fejeződött be a Borsod megyei Emőd közintézményeinek az energetikai felújítása.
A beruházás során megújult az Egészségház – amely szakorvosi és fogorvosi rendelőket, patikát és védőnői szolgálatot foglal magában –, a város vendégháza, a zeneiskola két épülete, valamint az egyik iskola épülete és tornaterme. A közel 250 millió forintos beruházás az Új Széchenyi Terv keretében több mint 212 millió forint uniós támogatás felhasználásával valósult meg.
A felújítás fontos eleme volt az épületek teljes hőszigetelése, a folyamatos légcsere és megfelelő hőmérséklet biztosítása érdekében pedig modern szellőztetőrendszert alakítottak ki. Ezt követte a fűtésrendszer korszerűsítése.
A beruházás során 1000 m3 belső hőszigetelés, 2800 m2 homlokzati hőszigetelés, 65 kW napelem-összteljesítmény, 582 négyzetméternyi nyílászáró és 129 hőleadó lett beépítve az épületekbe. Ennek köszönhetően a felújított épületek energiaigénye drasztikusan csökkent: több mint 95 százalékos megtakarítást eredményezett, mindez pedig tízmilliós nagyságrendű éves megtakarítást jelent az önkormányzat számára.
Közel nullarezsis házak
Jelenleg a tömegesen és gazdaságosan megvalósítható, leginkább energiahatékony épületnek az úgynevezett passzívház számít. Számuk rohamosan nő, a világon jelenleg több mint ötvenezer ilyen épület készült el, többségük Ausztriában és Németországban. Magyarországon Szadán épült meg az első passzívház 2008 végén, amelybe 2009 márciusában költöztek be a lakók.
Szintén Szekér László minősített passzívház-tervező tervei alapján készült el 2012-ben az a Budapest XX. kerületében lévő iskolaépület, amely egy meglévő iskola bővítéseként épült meg. Ez az első magyar középület, amely megfelel a passzívház követelményrendszerének. „Határidőre és többletköltség nélkül sikerült megvalósítani a terveket, így az elkészült ház annyiba került, mint egy hasonló nagyságú, de hagyományos építésű iskola” – mondta Szekér László. „A különbség csupán az energiafogyasztásban van, hiszen ebben az esetben 90 százalékkal kevesebb energiára van szükség a megfelelő komforthoz” – tette hozzá a tervező.
A szadai passzívház bruttó építési költsége négyzetméterre vetítve 236 ezer forint volt (2008-ban), míg a pesterzsébeti iskolaépület sem került többe bruttó 265 ezer forint/négyzetméternél (2011-es árakon).
A világ egyik legzöldebb épülete
A manchesteri Co-operative Group új főhadiszállása lehet a legkörnyezetbarátabb épület. A ház kettős homlokzata kulcsfontosságú a takarékos hűtéshez és fűtéshez, a tágas átrium pedig fénnyel látja el a belső részeket.
A kettős héj teteje nyáron felnyitható, ezért a felmelegedett levegő távozhat, télen a csukva tartott fedél segíti az épület fűtését. A fűtést saját takarékos kazánok biztosítják, amelyek elhasznált sütőolajjal és biomasszával működnek.
A számítógépek hőjét is felhasználják fűtésre és mindenhol energiatakarékos LED-világítást alkalmaztak. Mindezek mellett az elhasznált vizet recilkulálják, a csapadékvizet hasznosítják.
Passzívházak a számok tükrében
A passzívházak fajlagos fűtésienergia-szükséglete 15 kWh/négyzetméter/év alatt marad, ez egy 120 négyzetméteres épületre vetítve 1800 kWh energiaigényt jelent évente. 10 kWh energiaigényt 1 köbméter földgázzal vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni, tehát egy ekkora ház éves fűtésienergia-igénye 180 köbméter földgázzal fedezhető. Egy hasonló méretű szokványos, rossz energetikai minőségű épületnél ez 1500-2000 köbméter földgázt igényelne.
A passzívház további ismérve, hogy a primerenergia-fogyasztásnak is van felső határa, ez pedig nem lehet több mint 120 kWh/négyzetméter/év. Ebbe az összes elhasznált energia beletartozik: a használati meleg víz előállításához szükséges energia, a szellőzés, a világítás, a gépészeti berendezések segédenergia-igénye, sőt a háztartási gépek és berendezések energiaigénye is.
Olvassa el a mintaházakról szóló cikksorozatunk első részét is!
Forrás: Energia Magazin
