Már Magyarországon is egyre több jó példa van arra, hogy környezettudatos megoldásokkal, a geotermikus energia felhasználásával épülnek házak, valamint a már meglévő épületeket korszerű fűtési, hűtési, vízmelegítési rendszerekkel szerelik fel. Az Energia Magazin és az Energia24 kigyűjtött néhány mintaházat, amelyekről érdemes példát venni.
Úttörő kezdeményezés
Bár az energiatakarékos megoldásokat jóval egyszerűbb egy épülő házba beépíteni, arra is vannak jó példák, amikor egy már kész épületet sikerült különféle megoldásokkal energiatakarékossá tenni. Ezek közül az egyik legismertebb mintaprojekt az óbudai Faluház, amely szűk hat hónap, 2009 nyara és decembere között készült el. A homlokzat, a tető és a pincefödém 10 centiméter vastag polisztirolhab alapú hőszigetelést kapott, a nyílászárók feletti sávokban tűzvédelmi okokból kőzetgyapot került a falakra. Ezáltal sokat javult a homlokzat hőszigetelő képessége, amely majdnem olyan jó, mint az új építésű épületek falazata. Mindezek mellett a régi nyílászárókat modernebb, műanyag nyílászárókra cserélték, így az ablakok a régiekhez képest körülbelül feleannyi hőt eresztenek át.
Bár a projekt nem tartalmazta, ha valaki még többet szeretne spórolni, a nyílászárócserével együtt a lakások nyári túlmelegedésének elkerülése érdekében érdemes valamilyen árnyékolórendszert, például hőszigetelő redőnyt beépíteni.
Mindezek mellett a használati meleg víz előállításába a tetőn elhelyezett napkollektoros rendszer segít be, és az egyes lakásokban a felhasznált hőenergia mérése céljából egy úgynevezett költségosztó került. Mindez lakásonként összesen mintegy 1,3 millió forintos beruházási költséget jelentett, ez az egész ház esetén megközelítette az 1,2 milliárd forintot.
A felújítások eredményeként mintegy 20 százalékkal csökkent a házban a fűtésre és a melegvíz-előállításra felhasznált hőenergia és 42 százalékkal a primer energiahordozók terén bekövetkezett megtakarítás, hiszen a napkollektor által felhasznált napenergia révén kevesebb fosszilis energiahordozót kell elégetni a távfűtő művekben.
Angyalföldi fejlesztések
Idén a XIII. kerületben 2,3 milliárd forintos beruházással százlakásos passzívház épül. A három épületből álló tömbben 40, 50 és 60 négyzetméteres lakások találhatók majd.
A házba nem lesz bekötve a gáz, nem lesznek kazánok és kémények. A ház fűtését és melegvíz-ellátását hőszivattyúk biztosítják, amelyekhez a geotermikus energiát húsz földbe helyezett talajszonda termeli.
A lakások levegője kétóránként frissül. A szellőztetőrendszer a szobákban légbefújást, a szennyezett levegőjű helyiségekben légelszívást végez. A ház külvilággal érintkező részeit 30 centiméteres hőszigetelésű hőburok veszi körül, az üvegfelületek délkeleti, délnyugati tájolásúak.
A nyári túlmelegedést árnyékolók gátolják, ezek megnyitásával télen az alacsonyabb szögben érkező napsugarak a belső terekben hőként hasznosulnak.
Az épület éves fűtésienergia-igénye olyan kicsi lesz, mintha egy hajszárítót vagy porszívót naponta két órán át használnánk, ezért a lakók fűtésszámlája várhatóan nem haladja majd meg az évi 15 ezer forintot. Ez annak is köszönhető, hogy az emberi test által kisugárzott meleg, valamint az éppen használatban lévő elektromos berendezés hője elegendő lesz a belső hőmérséklet biztosításához.
Zöldház ELMŰ-támogatással
Ugyancsak idén készül el Budafok első, teljes mértékben megújuló energiaforrásokkal üzemelő háza, amely a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet országos központja is lesz.
Az épület különlegessége, hogy teljes egészében megújuló energiaforrásokat használ majd. A fűtést és a hűtést geotermikus hőszivattyú, míg az elektromosáram-ellátást napelemek biztosítják. A megújuló energiaforrások beszerzéséhez és beépítéséhez az ELMŰ-ÉMÁSZ többek között támogatásával és szakértelmével is hozzájárul.
Cikksorozatunk folytatásában a világ legzöldebb épületéről és „közel nullarezsis” házakról is olvashatnak.
