Az összegzés szerint míg a fejlett gazdaságok felgyorsultak, a fejlődőek esetében lassulás volt tapasztalható, ami érthetően fejtörést okozott a nemzetközi befektetőknek és vállalatoknak.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed előző elnöke tavaly májusban vetette fel először a Q3 eszközvásárlási program mérséklését. Azóta az öt legsebezhetőbb gazdaság, az úgynevezett „Fragile 5″ (Brazília, India, Indonézia, Törökország és Dél-Afrika) devizája körülbelül 20 százalékot gyengült. Brazíliának és Törökországnak pedig be is kellett avatkoznia az árfolyam stabilizálása érdekében.
A taperingnek – magyarul tapírnak is – nevezett folyamat (az eszközvásárlási program visszafogása) azonban nem a kiváltója, hanem inkább a katalizátora volt az előbbi fejleményeknek, és csupán felszínre hozta a gyengeségeket. Például azt, hogy a gazdasági növekedés a fejlődő piacokon kiegyensúlyozatlanná vált. 2009 óta a folyó fizetési mérleg hiánya az öt legsebezhetőbb fejlődő piac esetében a GDP 6 százalékára emelkedett.
Európa jobban teljesít
A PwC véleménye szerint az eurózóna helyzete ugyanakkor egyre pozitívabb képet mutat. A legfrissebb GDP-növekedési adatok arra utalnak, hogy a fellendülés régiószerte stabilnak mondható. Németország gazdaság 0,4 százalékkal, Franciaországé 0,3 százalékos bővült a tavalyi negyedik negyedévben. Olaszország pedig több mint két éve először produkált növekedést, bár ez még rendkívül halovány, és csak 0,1 százaléknyi “emelkedésre” volt elegendő.
Továbbra is nagy különbségek tapasztalhatók azonban az északi (például Németország) és déli országok (például Spanyolország, Olaszország) gazdasági teljesítménye között. A déli államok próbálják javítani a versenyképességüket, azonban a magas munkanélküliség továbbra is visszafogja a belső keresletet. A régió vállalkozásait az eurózóna más térségeihez képest a viszonylag magas kamatlábak is hátráltatják.
