Nem változott 2014 januárjában a munkanélküliség az eurózónában. A 18 tagállamot felölelő eurózónában 2013 októbere óta 13 százalék a munkanélküliek aránya – tette közzé legfrissebb adatait az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat.
A 28 tagállamból álló EU-ban szintén nem volt változás januárban az előző hónapokhoz képest. Az állástalanok aránya 10,8 százalékon állt januárban, ezt a szintet 2013 októberében érték el.
Az Eurostat becslése szerint az EU-ban 26,23 millió munkanélküli volt januárban, közülük 19,17 millióan az eurózóna valamely országának állampolgárai voltak. 2014 januárjában 2013 decemberéhez képest 17 ezerrel volt több munkanélküli az EU-ban és az eurózónában is.
A fiatalkorúak (25 év alattiak) közti munkanélküliség 24 százalék volt az eurózónában és 23,4 százalék az EU-ban, januárban. Az eurózónában a fiatalkorú munkanélküliek száma 3,53 millió volt, az EU-ban 5,55 millió.
A tagországok közül januárban Ausztriában (4,9 százalék), Németországban (5 százalék) és Luxemburgban (6,1 százalék) volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya, és Görögországban (28 százalék) és Spanyolországban (25,8 százalék) volt a legmagasabb. Magyarországról az Eurostat még nem rendelkezett januári adatokkal. 2013 decemberében 8,8 százalék, 2013 novemberében 9,3 százalék, 2012 decemberében 11,1 százalék volt az állástalanok aránya.
NGM: messze az EU-átlag alatt a magyar munkanélküliség
A Nemzetgazdasági Minisztérium a statisztikával kapcsolatban hangsúlyozta: hazánk a 28 tagállam közül a második legnagyobb mértékben csökkentette a munkanélküliséget az elmúlt évben. Az Eurostat közleménye szerint ugyanis Magyarországon 2012 decembere és 2013 decembere között 2,3 százalékponttal, 11,1 százalékról 8,8 százalékra csökkent a munkanélküliség.
Ennél jobban csak Lettországban sikerült mérsékelni az állástalanok számát, ott 14,3 százalékról 11,5 százalékra. Magyarországot néhány évvel ezelőtt még az EU sereghajtói között tartották számon, mára ezen a területen is éllovasok lettünk – kommentált a minisztérium.
Mindez szerintük nem a véletlen műve: a kormány jól működő foglalkoztatási programjai – például az Első Munkahely Garancia Program, a lakhatási támogatás, a kkv-k munkahelyteremtését támogató pályázat, illetve a segély helyett munkát biztosító közfoglalkoztatási programok – is érzékelhetően javítják az ország foglalkoztatási helyzetét.
Közmunka, vastagon
Legutóbb szerdán jelent meg a friss negyedéves (november-január) hazai foglalkoztatási és munkanélküliségi statisztika. Abban az állt, hogy tavaly január és idén november között 175 ezer fővel többen dolgoztak, és 94 ezerrel kevesebben voltak munkanélküliek, mint egy évvel korábban.
A Takarékbank elemzője akkor azt mondta a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban: egy év alatt ilyen kiugró, 175,3 ezer fős növekedésre a foglalkoztatásban a rendszerváltás óta nem volt példa. Suppan Gergely azonban rögtön azt is hozzátette: ez túlnyomó részben a téli közmunkaprogramok felfutásának köszönhető. Azonban jelentősen bővülhetett a nem támogatott belföldi és külföldi telephelyeken dolgozók létszáma is.
Az LMP pedig magyarázatot követelt a kormánytól arra, hogy mit keresnek a foglalkoztatottak között az iskolapadban ülő, képzéseken részt vevő álláskeresők.
A GKI elemzésében az utóbbi pár év foglalkoztatási adatait vizsgálta, s szintén a közfoglalkoztatás szerepét mutatta ki, illetve azt is, hogy a versenyszféra masszív létszámvesztő volt.
Az NGM hétfőn az európai statisztikához fűzött közleményében azt is megjegyezte: remélik, hogy azok, akik a hazai foglalkoztatottsággal és munkanélküliséggel kapcsolatos számokban kételkedni szoktak, legalább az Eurostatnak hisznek.
A lényeg azonban ettől nem változott: a közmunka javítja leginkább a statisztikát.
