A GKI 2014. évi növekedési előrejelzése ezért változatlanul pesszimistább a kormányénál. A javuló európai konjunktúra ugyan serkenti a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő, illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, mindez azonban alig több mint helyettesíti a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusát.
Régiós összehasonlításban
A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló EU-hoz és a még visszaeső (-0,4 százalék) euróövezethez képest jól teljesített, 1,1 százalékkal növekedett. A régióban a balti országok, Románia és Lengyelország gyorsabban, de Szlovákia és Bulgária lassabban fejlődött, Csehországban, Szlovéniában és Horvátországban pedig folytatódott a visszaesés.
A magyar gazdaság tavalyi teljesítményét azonban jelentősen javította, hogy a növekedés a 2012. évi 1,7 százalékos visszaesés következtében egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be, s ráadásul a jó időjárás miatt nagyrészt a mezőgazdaságnak volt köszönhető – jegyzi meg a GKI. (Az időjárást figyelmen kívül hagyva a 2012-es, kb. 1 százalékos GDP-csökkenést 2013-ban mintegy 0,3 százalékos növekedés követte.) A 2011-13. évi átlagot nézve azonban a 0,4 százalékos magyar dinamika nem haladja meg az EU átlagát, s a régióban hét ország jobban, három pedig rosszabbul teljesített nálunk.
A korábbinál kicsivel nagyobb növekedést várnak
A GKI 2014-re 1,5 százalék körüli, az EU átlagával megegyező, de a régióban csak a szlovénnél és horvátnál kedvezőbb növekedést vár. A GKI az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikája alapján emelte 1,3 százalékról 1,5 százalékra GDP-növekedési prognózisát. Az európai konjunktúra javulása pedig azt valószínűsíti szerintük, hogy az ipari termelés enyhén gyorsulhat, mintegy 3 százalékos növekedést mutathat.
Az építőipar dinamikája azonban – bár viszonylag gyors marad – várhatóan lassulni fog. Tavaly nagyon kevés, 7300 lakás épült, idén további csökkenés valószínű. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitelprogram hatása szerintük minimális.
Bizonytalanságban
A reálkeresetek 2 százalék körüli emelkedése viszont úgy becslik, a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás 1,5 százalék körüli bővülését eredményezheti. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költhet. A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás rohamos romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára. A gyenge forint jövedelemelszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentésé!
A gyenge hitelességű Monetáris Tanács célja az alapkamat folyamatos csökkentése. Ennek növekedésserkentő hatása azonban nem érzékelhető, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt, s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot.
Kockázatos lehet
Az alapkamat választásokig tartó folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. Az amerikai pénzpumpa lassítása, Ukrajna és Törökország romló megítélése ugyanis a csökkenő magyar kamatfelárral együtt egyre fokozódó leértékelődési nyomás alá helyezheti a forintot. A gyenge forint az üzleti szféra és az állam adósságszolgálati terheit is emeli, egyúttal csökkentve keresletüket. Aligha véletlen, hogy a forint februári gyengülése után a GKI felmérése szerint látványosan romlott a gazdasági szereplőknek a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleménye.
A költségvetési tartalék már most megkezdődött felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a 3 százalék alatti idei államháztartási hiány csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető a GKI szerint.
