Ez a kör a szövetség tagságának mintegy 35 százalékát jelenti. Németh László elmondta: a kisvállalkozásoknak továbbra is nagyon kevés a munkalehetőségük, a lakossági megrendelések visszaestek. Többnyire a nagyobb beruházók alvállalkozóiként működnek, de ez a helyzet sokszor az elszámolási viták miatt kiszolgáltatottá teszi a “kicsiket”.
Több a papírmunka
Az elektronikus napló kötelezővé tétele az építőiparban jelentősen megnövelte a kisvállalkozások, egyéni vállalkozások adminisztrációját, és az ehhez kapcsolódó kiadásukat. “A kőművesek házat építeni tudnak, adminisztrálni már kevésbé” – mutatott rá, hozzátéve: ezért kénytelenek valakit alkalmazni erre a feladatra.
300 négyzetméter lett a plafon
Nem kedvez az építőiparosoknak a felelős műszaki vezetőre vonatkozó szabály megváltoztatása sem. Eddig ezt a feladatot a mestervizsgával rendelkező építőiparos is elláthatta, az idei változással azonban ez a lehetőség megszűnt. A mestervizsgával rendelkező felelős műszaki vezetői iparos a korábbi 1000 négyzetméter helyett 300 négyzetméterig láthatja el feladatát ez év nyarától. A szűkítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennél nagyobb családi ház építését nem vállalhatja el a kisvállalkozás anélkül, hogy külön ne alkalmazzanak műszaki vezetőt.
Az IPOSZ elnöke rámutatott: a mestervizsga megszerzését a vállalkozók körében sokszor az motiválta, hogy ezzel a végzettséggel a felelős műszaki vezetői posztot is el lehet látni. A mestervizsgához kapcsolódó motiváltság pedig rendkívüli fontos lenne, hiszen 2015 januárjától már csak mestervizsgával rendelkező szakember végezhet szakmunkásképzést. Az iparosok pedig csak azért, hogy tanulókkal is foglalkozzanak, nem fogják megszerezni ezt a pluszvégzettséget.
A szövetség szerint célszerű lenne átgondolni az építőipari szabályozást a kisvállalkozások szemszögéből, és élethelyzetüket jobban tükröző megoldásokat alkalmazni. Félő, hogy e nélkül a lakossági építőipari szolgáltatásban betöltetlen űr keletkezik, és a nem életszerű szabályok a feketegazdaságba kényszerítenék a vállalkozókat.