Bár kevés szó esik róla, de Facebookozás közben is felhőszolgáltatást használunk, vagyis a közösségi oldalon lévő információk nem a saját gépünkön, mobilunkon vannak tárolva, hanem a Zuckerberg-birodalom valamelyik szerverparkjának valamelyik gépén.
Azt senki sem tudja pontosan, hogy mennyi adatról van szó összesen, de jó közelítést adhatnak a tavaly nyári statisztikák. Eszerint a Facebook felhasználói naponta 300 millió fotót töltenek fel, 2,5 millárd alkalommal osztanak meg valamilyen tartalmat, a bejegyzésekre pedig naponta 2,7 milliárd lájk érkezik. Ez körülbelül 500 terabájt adatmennyiség (és ez csak a napi adag!). Ráadásul a hatalmas adattömegnek folyamatosan rendelkezésre kell állnia: napi 24 órában, leállás nem lehet.
Mennyit fogyaszt százon?
Sokat. És még annál is többet. Így érthető, hogy Mark Zuckerberg számára kiemelt fontosságú az energiahatékonyság, hiszen a szerverparkok üzemeltetése, áramköltsége képezi a vállalat rezsijének legnagyobb részét. Az oldal felhasználóinak száma és ezzel párhuzamosan a feltöltött adatok mennyisége is meredeken emelkedett az utóbbi években. Mára már nagyjából 1,2 milliárdan lógnak a Facebookon, amit a Google még a Gmail (425 millió) és a Google+ (343 millió) felhasználóinak összeadása után sem ér el.
Egy kis Facebook-történelem
A közösségi oldal vezetősége 2011-ben kezdett neki egy olyan szerverpark építésének, amelynél már elsődleges szempontként szerepelt az energia- és költséghatékonyság. Ezt az adatközpontot az amerikai Oregon államban, Prineville-ben építették. A telep energiaigényét 38 százalékkal csökkentették a többi létesítményhez képest. Persze még így is alaposan megterheli a helyi energiahálózatot: 28 megawattnyi energiára van szüksége, ami a telepet körbeölelő, 26 ezer lakosú Crook megye teljes energiaigényével egyenlő.
A szerverpark megnyitása után nem sokkal a Greenpeace kipécézte magának Zuckerbergéket, hiszen a környezetvédők felmérései szerint a Facebook az új szerverpark esetében is túlságosan nagy arányban hagyatkozott a szénerőművekből származó energiára.
A vállalat gyorsan lépett, és közzétette a szerverparkjainak akkori (2011-es) energiaforrásait. Továbbá bejelentette, hogy a soron következő, a sarkkörnél található svéd Lulea városába tervezett létesítményüket már (a folyók, vizek mozgásából nyert) hidroelektromos energiával működtetik, a hűtéshez pedig a helyi klímát hívják segítségül. A Luleában épült szerverparkot idén nyáron adták át.
A Facebook erőforrásai
2011-ben a szerverparkok működtetéséhez szükséges energia 27 százaléka szénből, 17 százaléka természetes gázokból, 3 százaléka tiszta, 12 százaléka pedig nukleáris energiából származott. A teljes energiafogyasztás 532 millió kWh volt.
A régebbi szerverparkok energiaellátásának megváltoztatása rendkívül nehéz feladat, így Zuckerbergék inkább azt vállalták, hogy az elkövetkező három évben 28 százalékkal csökkentik a vállalat energiafogyasztását, és az új létesítmények esetében egyre nagyobb arányban használják a megújuló és tiszta energiákat.
A cikk az Energia Magazin tavaszi számában jelent meg.
