Ha a sokat emlegetett előzményeket nézzük, akkor látható, hogy az elmúlt időszakban a lakosság túlvállalta magát, és túlzott mértékben eladósodott. Ehhez persze szükség volt arra, hogy a hazai bankok egy kockázatalapú versenyben bő hitelkínálattal jelentek meg a piacon, azonban a döntést mégiscsak a háztartások hozták meg. Ezt a problémát csak fokozta a svájci frank felértékelődése (kisebb részben) és a CHF-kamatok emelkedése (nagyobb részben), ami a törlesztő részletek megugrását, illetve a forintban kifejezett hitelállomány további bővülését eredményezte – összegezte a szakértő.
A felépített adósságállomány mérséklése fájdalmas folyamat: alacsony fogyasztást, a lakáspiac pangását, és az ingatlanárak további esését eredményezi, igaz kedvező külső egyensúlyi pozícióval jár. A túlzott tőkeáttétel azonban előbb-utóbb leépül, és a folyamatok visszatérnek az egyensúlyi medrükbe. Balatoni András szerint ez azonban évek, és nem hónapok kérdése, még akkor is, ha a kormány és a bankszövetség közös javaslata az állományt 10 vagy akár 20 százalékkal mérsékli.
Céges vs. lakossági hitelezés
A vállalati hitelek a gazdaság jövője szempontjából azért fontosabbak, mint a lakosságiak, mivel sok esetben beruházásokat finanszíroznak. Ebben a szegmensben szó sincs a hitelleépítés kényszeréről, ugyanakkor a hitelezés akadozása manapság a keresleti mellett kínálati korlátokkal is magyarázható. Ez pedig maga után vonja a beruházások visszaesését is. Így míg a lakossági hitelleépítésnek „csak” a jelenlegi, a vállalati hitelszűkének a jövőbeli növekedésre is hatása van. Mindez összefüggésben van a hazai bankszektor jövedelmezőségének a csökkenésével, mivel ez érdemi hátrányt jelent a forrásokért folytatott versenyben. A bankok ezért a tevékenységük szűkítésével reagálnak az extra adóterhelésre és a végtörlesztési veszteségre. A céges hitelek viszonylag rövid futamidejűek, így azok leépítése a legegyszerűbb a pénzintézetek számára – magyarázta az ING Bank vezető elemzője.
A szakértő hozzátette: ne legyen kétségünk afelől, hogy a devizamentő csomag újabb banki veszteségei további hitelszűkülést jelentenek majd a céges szektorban. Ez pedig a beruházások további csökkenését eredményezheti.
Fotó: Shutterstock
Kevés lehet a növekedési hitelprogram
Egy több százmilliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai bőven ellensúlyozhatják a jegybank növekedési hitelprogramot, amelynek a célja éppen a vállalati hitelezés ösztönzése. Miközben az MNB számításai szerint az intézkedéscsomag fél százalékkal javítja a jövő évi növekedést, ehhez képest a végtörlesztésből eredő 260 milliárd forintos banki veszteség – a szakértő számításai szerint – 0,8 százalékkal csökkentette a 2012-es GDP-növekedést.
Érdemes lenne hozzányúlni a bankadóhoz
Az adóterhelés mérséklésével ezzel szemben eredményeket lehetne elérni. A banki különadó bevezetését 2010-ben egyértelműen a költségvetés egyensúlyi szempontjai motiválták. Az adónem azóta véglegessé, vagy legalábbis hosszú távú forrássá vált a gazdaságpolitika számára. El kell tehát azon gondolkodni, hogy milyen céllal, minek a finanszírozására használja fel a kormányzat a befolyt összeget.
Kétségtelen, hogy a banki tevékenység gazdasági hatásai messze túlmutatnak az intézmények bejáratán. Olyan tovagyűrűző hatásokat fejtenek ki, amiket a kormányzatnak célszerű csillapítania. Jelenleg a bankszektor nem tudja ellátni a feladatát, és ezt az egész gazdaság megérzi. Érdemes lenne úgy használni a bankadót, mint egy, a pénzügyi szektor problémáinak kezelésére elkülönített alapot. Bár a mértékével lehet vitatkozni, de hatékony eszköze lehet egy túlhitelezési időszakban a bankszektor hűtésének, jelenleg viszont a csökkentésével támogatható lenne a hitelezés beindítása. Ráadásul könnyedén nullszaldós lehet a történet a költségvetés számára. Ha például a bankadóból leírhatóvá tenné a kormány az újonnan kihelyezett vállalati hitelek 20 százalékát, az addicionális gazdasági teljesítmény miatt a befolyó adóbevétel ellensúlyozná a kedvezmény mértékét – véli az ING vezető elemzője.
