Egy 2010-es brit felmérés kimutatta, hogy jóllehet a pályázók 60 százaléka méltánytalannak tartaná, ha a leendő munkáltató ellenőrizné az online profilját, és adott esetben emiatt utasítanák el az állásinterjún, 30 százalékuk mégis elismeri, hogy a munkáltató valós képet kaphat a munkavállalókról a közösségi oldalak alapján.
Érdekes kérdést vet fel, hogy mi lesz a jogi sorsa a munkaviszony megszűnését követően a munkaviszony idején a közösségi oldalakon kiépített kapcsolati hálónak, valamint az ezekből származtatott kapcsolati adatoknak. Bár magyar jogeset még nem született a témában, de a külföldi jogalkalmazás sem egységes annak megítélésében, hogy például a LinkedInen gyűjtött kapcsolatok tulajdonjoga kit illet: a munkavállalót vagy a munkáltatót.
“A munkajogi problémák alapvetően a véleménynyilvánítás szabadsága és a munkáltató jogos gazdasági érdeke közti szembenállásból fakadnak” – fejtette ki Párkányi Rita ügyvéd a Gide Loyrette Nouel-d’Ornano ügyvédi iroda és a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén.
A magyar joggyakorlat feladata a jövőben, hogy eldöntse, mi számít véleménynek a közösségi médiában, és mely vélemény alkalmas arra, hogy a munkáltató megítélését negatívan befolyásolja. Ha például lájkolunk egy bejegyzést vagy egy oldalt a Facebookon, az véleménynyilvánításnak számít? Amennyiben igen, képes-e ez a cselekedet sérteni vagy veszélyeztetni a munkáltató érdekeit?
Valószínűleg idehaza nem jutunk el az Egyesült Államokban tapasztalható meglehetősen szigorú megítéléshez, ahol egy fiatal tanárnőt azért bocsátottak el, mert a Facebookra is feltöltötte az egyik nyaraláson készült fényképet, amelyen sörös- és borospoharat tart a kezében.
A Facebookra feltöltött fotó is lehet bizonyíték
Bármennyire óvatos is a munkavállaló, előfordulhat, hogy peres üggyé alakul egy jogvita, legyen az büntető, polgári vagy munkajogi per. “A közösségi médiában megjelenő adat – például egy fénykép – ugyanis lehet bizonyítandó tény, de lehet bizonyíték is” – mondta Gera Dániel ügyvéd.
Több magyarországi munkajogi perben használtak már fel adatokat a Facebookról, az egyik esetben a munkahelyi balesetből származó tartós egészségromlás miatti kárért perelt a munkavállaló, de a közösségi oldalra olyan fotókat töltött fel, amelyeken aktívan sportol, így ezek a fényképek bizonyították a betegség hiányát. Mivel a szabad bizonyítás elve érvényesül a magyar joggyakorlatban, ezért a bíróság hatáskörébe tartozik eldönteni, figyelembe veszi-e az ilyen jellegű bizonyítékokat.
“Az Egyesült Államokban a nagyvállalatoknál jórészt létezik közösségi médiaszabályzat, amelynek több mint ötöde tiltja a munkavállalónak, hogy a munkahelyéről beszéljen ezeken a fórumokon. Mégsem ez az elsődleges megoldás” – összegezte Csengery Levente, a Gide Loyrette Nouel munkajogi csoportjának vezetője.
Így védje ki a kommunikációs katasztrófát
A cége tilthatja vagy megtűrheti, de akár támogathatja is a közösségi média használatát. A támogatás nem csak azért előnyös, mert felmérések szerint növeli a termelékenységet, ha nincs tiltva a „facebookozás”, vagy mert a tiltás az okostelefonok világában teljesen eredménytelen lenne. Az ok jóval egyszerűbb: ha az alkalmazott tisztában van a Facebook vagy a Twitter veszélyeivel, továbbá a vállalkozás érdekeivel, és magáénak érzi a vállalati értékeket, akkor ez a leghatékonyabb megelőzési módja a kommunikációs katasztrófáknak. Természetesen egy logikusan felépített, minden munkavállaló számára elfogadható és megismerhető szabályzatra minden szervezetnek szüksége lehet, hiszen “a megelőzés mindig olcsóbb, mint az utólagos tűzoltás és az okozott kár helyreállítása”.
