Sör és cigi a füstös kiskocsmában. Ez az, ami áprilistól már elképzelhetetlen. Aki mégis rágyújt a „közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben”, az 50 ezer forintig büntethető. A vendéglátós még többet kockáztat ezzel, hiszen intézmények esetében a felső plafon 2,5 millió forint. A törvény szerint a cégek a bírságot akkor kerülhetik el, ha igazolni tudják, hogy felszólították a renitens vendégeket a dohányzás befejezésére, vagy arra, hogy hagyják el a helyiséget, és a szabad levegőn folytassák a cigarettázást. Igen ám, de hogyan lehet igazolni, hogy megtörtént a felszólítás? Mi történik, ha néhány perccel később betoppannak az ellenőrök? A pultosnak, kocsmárosnak, pincérnek érthetően nem lehet az a feladata – és joga sincs hozzá -, hogy az asztalnál ülőket igazoltassa.
| Mikor lehet 2,5 millió forint a bírság? |
| A legszigorúbb büntetést akkor szabhatják ki, ha az ellenőrzött egység – intézmény – többszöri felszólításra, az utóellenőrzések hatására sem tanúsít jogkövető magatartást, illetve a szabálysértés elkövetésével folyamatosan mások egészségét veszélyezteti. |
„Az ötös asztalnál egy középkorú férfi rágyújtott”
Ezzel a példával magyarázta Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos, hogy a dátummal, időponttal együtt mit is kell feljegyeznie a felszolgálóknak, pultosoknak. Lehet erre külön saját formanyomtatványt készíteni, de megteszi a kockás füzet és a diktafonos felvétel is. A lényeg, hogy igazolható, és később visszakereshető legyen, hogy a felszólítás ellenére melyik asztalnál folytatták a dohányzást.
Szabó Enikő szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendéglátósok ismerik a jogszabályt, és élnek ezzel a lehetőséggel, ami érthető is, hiszen ez a saját védelmüket szolgálja. Szerinte idegenkedés azért sincs a „lepapírozástól”, mert ezek a cégek több olyan dokumentumot is vezetnek, ami kötelező a számukra. Ilyenek például az élelmiszerbiztonsági nyomtatványok.
| “Mindentől 5 méterre” |
| Az egyik humorista így összegezte a cigistop szabályozását. Ettől természetesen jóval árnyaltabb a kép. Az általános sorvezető, hogy a szórakozó- és vendéglátóhelyek bejárataitól öt méterre lehet rágyújtani. Ahol viszont egymást érik a kávézók, sörözők, éttermek, és ráadásul még a járda is keskeny, ott közvetlenül a bejárat előtt is lehet dohányozni. Erre jó példa lehet a budapesti Ráday utca. Ha szeretne utána olvasni a cigistopnak, akkor az antsz.hu oldalon a Nemdohányzók védelméről szóló törvény közérthető, rövid kivonatát is megtalálja. |
Otthoni munka és a cigistop – pontosít az ÁNTSZ
Korábban arról számoltunk be, hogy otthoni munka esetén a lakás is munkahelynek számít, így a törvény alapján ott sem lehet rágyújtani. Ezt nyilatkozta még a türelmi időszak idején az FN24-nek Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője, aki hozzátette, hogy természetesen ennek az ellenőrzése rengeteg kérdést vet fel, és a törvényi szabályozás sokkal inkább a nagy létszámú cégekre koncentrál.
Mindezt a helyettes országos tiszti főorvos úgy pontosította, hogy magánlakásban bármikor rá lehet gyújtani. Így például akkor, ha valaki egyedül végez otthoni munkát (távmunkát). Azonban ha alkalmazott is dolgozik ugyanabban a lakásban, akkor már más a helyzet: ekkor már értelemszerűen a munkahelyi szabályozás vonatkozik a lakásra.
Szabó Enikő azt is elmondta, hogy összességében kedvezőek a tapasztalataik a cégeknél. A 10-es rangsorban a munkahelyek a 9. helyen állnak, ami azt jelenti, hogy alig találtak hiányosságokat, így a legtöbb esetben a társaságok kitették a figyelmeztető táblákat, és betartják a szabályokat, sőt arra is számos példa van, hogy a vállalkozást nemdohányzó munkahellyé nyilvánították. Ez a dohányzási tilalom mondhatni felsőfoka, hiszen ekkor már az udvaron sem lehetséges a dohányzás.
| Top 10 |
|
A türelmi időszakban, 2012. január és március vége között végzett ellenőrzéseknél a legtöbb problémát a börtönökben találták. 1. Büntetés-végrehajtási intézmény |
