Vannak olyan ágazatok, ahol különösen nagy érvágás a cégek számára a kötelező 18 százalékos minimálbér-emelés, mert a dolgozók többsége e körül vagy nem sokkal e fölött keres. Nem véletlenül. Ennyit tudnak kitermelni a cégek. De vajon ki tudják-e termelni a mostani emelést, bérkompenzációval vagy anélkül? S rákenhető-e a vállalkozókra, ha nem? Lehet-e bűnbakot csinálni a munkáltatóból, ha kevesebb a fizetés? Nézzük, hogyan látják a kérdést a kereskedők és a takarítócégek.
A kereskedők egy része még kivár
340 ezer alkalmazottat és összesen mintegy 500 ezer foglalkoztatottat tart el a kereskedelem. Négy-öt éve csökken az ágazat forgalma, s a helyzetükön az sem javít sokat, hogy tavaly éppen stagnált. A minimálbérek pedig az utóbbi években is nőttek, ki kellett gazdálkodniuk. Az ideit is ki kell. Tartalék az elmúlt gyenge évek miatt nemigen van már, ahol lehetett, faragták a költségeket. A forgalom növekedésében sem nagyon bíznak egyelőre. A minimálbér emelése eleve jókora forrást köt le náluk, emellett kellene még a kicsit többet keresők bérét is emelni, hogy senki ne érezze úgy, rosszul járt.
Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc
Sajtóhírek szerint több nagy lánc nem hajtotta végre az elvárt béremelést, így februárban kevesebb nettót vihettek haza a dolgozók. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy nem is akarnák emelni a béreket. Csak kivárnak, számolgatnak, hogyan szorítsák ki. Az előző években is előfordult, hogy nem rögtön az év elején kaptak a dolgozók béremelést, csak kicsivel később. A kereskedőknek most az a legfontosabb, hogy a munkahelyeket megőrizzék, s így biztosítani tudják a napi működést – tette hozzá.
Arról nincs ágazati összesítés, hogy milyen arányban emelték az elvárt szintre a béreket a kereskedők, de arról van tudomása az OKSZ-nek is, hogy ez még nem mindenhol vagy nem teljes körűen történt meg. Vannak cégek, amelyek nehezebb helyzetben vannak, s náluk komoly gondot jelent a béremelések kigazdálkodása az állami bérkompenzáció mellett is. De bizonyára sokan élnek majd ezzel a lehetőséggel, csakúgy, mint a béremelés 5 százalékos részére később megigényelhető kétféle állami támogatással – mondta Vámos.
Aki bezárta az üzletét
Két játék-ajándék boltja volt Dózsa Tamásnak, három alkalmazottal. Szociálisan érzékenynek tartja magát, de most mégis arra kényszerült, hogy az egyik boltját bezárja, és két alkalmazottját elküldje. A másik boltot egy alkalmazottal még fenntartja. Elmondása szerint ebben nemcsak a mostani elvárt béremelésnek volt szerepe, hanem ez volt az utolsó csepp is a pohárban. Nehezményezi, hogy a munkáltatókat arra kényszerítik, amit a kormány elvett a kis keresetűektől, azt a vállalkozók pótolják. De erre is azt mondta végül, rendben. Csak nem volt miből. Miért?
Importból szerzi be az áruk nagy részét, ami azt jelenti, hogy a kedvezőtlen árfolyam miatt folyamatosan nőttek a beszerzési árai. A bérleti díjat is euróban szedik tőle, így ott is 15-20 százalékkal emelkedtek a költségei.
A forgalma meg az egykulcsos adó tavalyi bevezetése óta folyamatosan csökkent, amiben szerepe volt annak is, hogy kénytelen volt az árakat emelni a beszerzési árak és a költségek növekedése miatt. Tavalyi karácsonyi forgalma saját bevallása szerint csak harmada-negyede volt az előző évinek. Megérti ő, hogy a törlesztéssel, megélhetési gondokkal küzdők az ajándékon spórolnak, mert az már luxusnak számít, de ettől még a gondjai maradtak: egyfelől a drasztikusan emelkedő költségek, másfelől a hihetetlenül lecsökkent bevételek. Sajnálta, hogy a 12 éve nyereséges cégébe fektetett munka úgy tűnik hiába volt, de nem látott más kiutat. A megmaradt egy dolgozónál pedig igénybe vette a bérkompenzációt.
A takarítóknál is komoly probléma
A takarítóiparban a költségek közel 80 százaléka bérköltség. Az itt dolgozó mintegy 150 ezer ember 98 százalékát minimálbéren foglalkoztatják. A cégeknek itt sincs más választásuk, mint hogy kiszorítsák valahogy a kötelező minimálbér-emelést. Az állami bérkompenzáció mellett ez azt jelenti, hogy a cégeknek 5 százaléknyi béremelést kell állniuk. A 4-5 százalék körüli inflációt is figyelembe véve tehát legalább 10 százalék körüli díjemelést kellene elérniük ahhoz, hogy finanszírozni tudják a költségeiket.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Ehhez képest az előző években jó esetben maximum 3-4 százalékos díjemelést tudtak elérni a takarítócégek – vázolta a szektor helyzetét a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség elnöke Paár Zoltán.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Vagy bezárnak a cégek, vagy megpróbálják átvizsgálni a szerződéseiket, s csökkentik a szolgáltatás tartalmát vagy a munkaidőt. A szolgáltatás átszervezésénél azonban a szakmaiság is szempont kell hogy legyen, vagyis hogy ezzel párhuzamosan a tisztaságot is fenn tudják tartani. Kérdés, ezt mennyire sikerül elérniük. A 10 százalékos költségnövekedés és a bizonytalan jövő miatt (például hogy jövőre mennyi lesz a minimálbér, az infláció, lesz-e 2013-ban még bérkompenzáció) Paár Zoltán úgy látja, komoly gondok lehetnek a szakmában.
Sok cég bezárhat, számos helyen csökkenhet a szolgáltatás színvonala, és akár a dolgozók 15 százalékát (30 ezer embert) is elküldhetik a közeljövőben. Az pedig erősen kétséges, hogy a jórészt képzetlen munkaerő talál-e majd magának állást – tette hozzá.
Jól felfogott üzleti érdekből
Szociális érzékenységből és jól felfogott gazdasági érdekből is úgy döntött a Békés megyei takarítócég, hogy minden dolgozójánál végrehajtja az elvárt béremelést. Az üzleti érdekek között szerepelt, hogy a munkáik 70 százaléka állami megrendelés. Ahhoz, hogy a közbeszerzéseken (és más pályázatokon) indulni tudjanak, azt mindenképpen teljesíteniük kellett, hogy a dolgozók kétharmadánál végrehajtsák az elvárt béremelést.
Viszont mivel ehhez még nem járt volna az állami bérkompenzáció (vagyis teljes egészében a cégnek kellett volna állnia az emelést), ezért minden dolgozónál végrehajtották az elvárt béremelést. Így már csak 5 százalékot kellett állnia a cégnek. Ennek sem örült Kovács Sándor cégvezető, de mint elmondta, előzetes gazdasági számításaik szerint (a haszon terhére) ez még nagyon szűkösen, de belefér. A dolgozóik ugyanannyi nettó bért kapnak, mint tavaly, amikor a minimálbérnél (illetve szakképzett és a sokéves gyakorlattal rendelkezők a bérminimumnál) kicsivel többet vittek haza. De ennél többre nem futja a cégnek.
Embert nem kellett elküldeniük ahhoz, hogy kigazdálkodják a béreket. A létszám csak amiatt csökkent harmadával, mert jó néhány munkájukat elvesztették. Mert a megrendelők is húzzák a nadrágszíjat.
