A nagy forgalmú vállalkozások túlnyomó többsége kft., vagy rt. formájában működik. Van azonban a magyar piacon néhány igazán méretes cég, melyek egyéni vállalkozóként vagy bt.-ként végzik a tevékenységüket. Pedig sokan ezeket a cégformákat gagyinak, komolytalannak tartják.
Vajon akkor miért jó, ha egyéni vállalkozásban, vagy bt.-ben űzik az ipart a nagyok, s mire számíthat, aki partnerként szerződik velük? Tartani kell tőlük, vagy éppen ellenkezőleg?
Presztízskérdés?
Csak néhány tevékenységnél van korlát arra, hogy milyen cégformában működjön egy cég (pl. bankoknál, pénzintézeteknél előírás a részvénytársasági forma). Cégméret szerint azonban nincs megkötés. Egyéni vállalkozásban vagy bt.-ben is lehet vinni igen nagy forgalmú cégeket – mondta el megkeresésünkre a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza, Kocsis Zoltán.
S hogy mi motiválhat egy nagy céget arra, hogy egyéni vállalkozás vagy bt. formában működjön, amikor Magyarországon inkább a kft.-knek, és főleg az rt.-knek van presztízsük a közvélekedés szerint?
Befektetés?
A presztízsen kívül az rt.-k előnye lehet, hogy náluk viszonylag könnyebb átforgatni a tulajdont (eladni a részvényeket), mint például egy kft.-nél vagy bt.-nél eladni az üzletrészt. Az egyéni vállalkozást pedig el sem lehet adni (legfeljebb úgy, ha előbb egyéni céggé alakítják). Aki tehát befektetési céllal alapít vállalkozást, annak társaságot érdemes alapítania – jegyezte meg a közgazdász.
Vezetés és költségek?
Az rt.-knél bizalmat kelthet, hogy felügyelő bizottságot kell működtetni, ami felelősséggel is együtt jár. Persze arra is van példa, hogy a felügyelőbizottság működése formális, s csupán aláírják, amit eléjük tesznek.
Az rt.-k hátránya viszont, hogy működtetésük az összes cégforma közül a legköltségesebb (könyvvizsgálat, könyvelés, felügyelőbizottság, cégvezetés, adminisztráció, taggyűlés stb.) És persze nagyobb alaptőke is kell az alapításukhoz (nyrt.-hez minimum 20 millió, de ez nyilvános felhívás útján is összegyűjthető, zrt.-hez legalább 5 millió), mint a kft.-khez (500 ezer forint) vagy a bt.-khez (pár ezer forint). Az egyéni vállalkozásnál pedig nincs is alaptőke. Kétségtelen viszont, hogy a nagyobb alaptőke bizalmat kelthet a partnerek szemében.
Adózás?
Költségelszámolási szempontból az egyéni vállalkozás a legelőnytelenebb, a bt. már előnyösebb, a kft. és rt. pedig még kedvezőbb lehetőségeket jelent – említette meg Kocsis Zoltán.
Oldal György adószakértő pedig azt emelte ki, hogy mivel a bt.-nél nincs minimális jegyzett tőke, így a nyereséggel jóval szabadabban lehet rendelkezni, mint kft.-nél vagy rt.-nél, ahol van minimális jegyzett tőke. A cégeknél ugyanis ügyelni kell arra, hogy a nyereség kifizetése után se csökkenjen a cég tőkéje a jegyzett tőke összege alá. Emiatt ha egy bt.-nek csak pár ezer forint az alaptőkéje, akkor ugyanannyi nyereségből többet vehet ki, mint egy kft. vagy rt.
Bizalom?
Magyarországon a kft. cégforma a legelterjedtebb, s sokan úgy gondolják, ezek a cégek megbízhatóak, mert sok pénz kell az alapításukhoz. Ez a nézet még azokból az időkből gyökerezhet, amikor legalább 3 millió forint kellett egy kft. alapításához (annak ellenére is, hogy sokan csak kölcsönkérték a törzstőkét). Ezzel szemben az áll, hogy bt.-t pár ezer forinttal is lehet alapítani, emiatt gondolják sokan, hogy komolytalanabbnak a bt.-k.
Pedig ha belegondolunk, sokkal jobb egyéni vállalkozóval vagy bt.-vel szerződni, hiszen ott a tulajdonosok saját vagyonukkal is felelnek a vállalkozás működéséért – jegyezte meg Kocsis Zoltán. Téves elképzelés, hogy a kft.-k rt.-k megbízhatóbbak – tette hozzá. Ugyanezt hangsúlyozta a Coface Hungary követeléskezelő cég jogásza, Czibor Zsolt is. Követeléskezelői szempontból mindenesetre szerencsésebb, ha jogi személyiség nélküli társasággal, betéti társasággal állunk szemben, vagyis ha az adó például bt. – jegyezte meg. Persze az is előfordul, hogy a beltag vagyontalan, de erre inkább az egészen kis cégeknél van példa – tette hozzá.
Kocsis Zoltán megemlítette azt is, hogy az internetes adatbázisokban csak a társaságok adatait, beszámolóit, mérlegeit (alaptőkéjét, eredményességét, árbevételét, kintlévőségét, tartozásait stb.) lehet ellenőrizni, az egyéni vállalkozóét nem. Ez pedig nem igazán jó pont a partnerek szemében.
Czibor Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a bt.-k forgalma ritkán jelentős, ha az adós bt. viszonylag sok pénzzel (mondjuk több százmillióval) tartozik, akkor nem valószínű, hogy akár saját vagyona figyelembe vételével is hely tudna állni.
Oldal György pedig arra emlékeztetett, hogy mivel a bt. egyszerűsített eljárással megszüntethető, a vagyonnal könnyebb odébb állni, mintha kft.-ről vagy bt.-ről lenne szó.
Bt.-ben a kft.
Az is előfordul, hogy a bt. beltagja kft., ami Czibor Zsolt szerint növelheti a bizalmat, és például tartozás esetén a behajtás esélyét is, hiszen két szervezet is helyt kell hogy álljon. Persze ebben a helyzetben is előfordulhat, hogy a beltag kft.-nek nincs vagyona – tette hozzá.
Oldal György más aggályt is megfogalmazott ezzel a felállással kapcsolatban. Véleménye szerint ha a beltag kft., akkor a a korlátlan felelősség gyakorlatilag korlátolt lesz. S az is előfordulhat, hogy a beltagot képviselő kft.-ben a mondjuk 10 százalékos tulajdonosnak adják a szavazatok döntő többségét, így a háttérben maradó csendestársak szinte semmilyen vagyont nem kockáztatnak, ha bedől a cég – jegyezte meg.
Sok mamut bt. kellene?
Mivel a nagy cégeknél a kft. vagy rt. cégforma a jellemző, sokan furcsállják, ha egy jelentős forgalmú vállalkozás nem ilyen formában működik. Czibor Zsolt viszont azt mondja, szerencsésnek tartaná, ha jobban elterjedne a nagyobb cégeknél a bt. cégforma. Ha ugyanis az óriás bt.-k tömegesen elterjednének, erősödne a cégtulajdonosok, ügyvezetők erkölcsi és anyagi felelőssége, amire ma nagy szükség lenne Magyarországon – fejtette ki.
