Az inkasszó, vagy ahogy mostanában nevezik, a „hatósági átutalási megbízás” nem túl hatékony eszköz az adójellegű tartozások behajtására, derül ki az adóhivatal statisztikájából. Az összes kiadott azonnali beszedési megbízás értékéhez képest ugyanis évről évre csökken a tényleges beszedés, például a 2007. évi 13,1 százalékról 2010 májusára 8,1 százalékra.
Inkasszó számokban
2009-ben 655 334 hatósági átutalásos megbízást adott ki az APEH, 23,3 százalékkal többet, mint 2008-ban. Tavaly összesen 2136,3 milliárd forint azonnali leemelésére utasította a bankokat az adóhatóság, ami az előző évhez képest 32,6 százalékos növekedést jelent. A hátralékok megoszlása a következő: áfa 20 százalék, tb-járulék 20 százalék, bírság, pótlék 24,6 százalék, szja 11,3 százalék, illeték 10,1 százalék. Az összes végrehajtáson belül 55-60 százalék érkezik be inkasszó útján (2009-ben 56,5 százalék).
Ezzel az aránnyal csak annyiban kell csínján bánni, hogy figyelembe kell venni: a kibocsátott sikertelen inkasszót a lejárata után akárhányszor megismételheti az adóhivatal. Az összeg tehát többszöröződik minden egyes megismételt benyújtással, vagyis a benyújtott inkasszók összege nagyobb lehet a tényleges hátraléknál. Hogy mennyivel, arról nincs adat, de az biztos, hogy a kiadott inkasszók mennyisége és értéke is évről évre dinamikusan nő.
A számokról még annyit kell tudni, hogy nincs elkülönítve a lakosságra és a vállalkozókra kiadott inkasszó. Vagyis nem tudni, hány cég életét bénítja meg hosszabb-rövidebb időre, hogy bevételeire ráteszi a kezét az adóhatóságon keresztül az állam.
Nem érzi jogosnak
A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége elnöke, Éliás Ádám szerint nagyon megnehezíti a cégek működését az APEH-inkasszó, gyakorlatilag megbénítja azt, aki ellen benyújtják. Az APEH nem válogat (nem is válogathat – a Szerk.) a szerint, hogy vétlen-e a vállalkozás abban, hogy nem tud fizetni, illetve hogy milyen bevételtől fosztja meg az inkasszóval. Ami bejön a számlára, azt leemelik.
A VÉSZ egyáltalán nem érzi jogosnak az adóinkasszó intézményét, s ezt 2009 őszén le is írták a kis- és középvállalkozások rövid és középtávú stabilizálását felvázoló tervezetükben, amit eljuttattak a döntéshozókhoz is. Azt javasolták, amíg a kis- és középvállalkozások konszolidációja le nem zajlik és helyzetük nem stabilizálódik, vonja vissza az állam az APEH-inkasszó jogosultságát. Kérésük süket fülekre talált.
Éliás Ádám azért sem érzi jogosnak az inkasszót, mert szerinte elviselhetetlenül magasak az adók, és matematikailag bizonyíthatóan nem lehet eleget tenni az adófizetési kötelezettségnek. Ha a működéshez elengedhetetlenül szükséges költségeket meg az adóterhelést figyelembe vesszük, és ez együttesen egy normálisan működő cég árbevételének több mint 100 százaléka, akkor az a dilemma állandósul, hogy működjön-e a cég vagy adót fizessen. Ez nagyon egészségtelen – fejtette ki.
Egészséges adórendszer és adóarányok esetén, ha a cég rendesen működik, megkapja az árbevételét, és nem fizeti be az adót, akkor lehet jogos az inkasszó, de csak előzetes felszólítás után – tette hozzá.
Mennyi idő után inkasszálnak?
Nem fizetés esetén a törvény szerint a végrehajtást (melynek első lépése az inkasszó) már a fizetési határidő elteltét követő napon megindíthatja az APEH, méghozzá külön fizetési felszólítás nélkül. A gyakorlatban azonban erre két ok miatt sem kerül sor. Egyrészt, mert a végrehajtók figyelembe veszik, hogy az úton lévő pénzek beérkezése, könyvelése néhány napot igénybe vehet. Másrészt a végrehajtás megindítása előtt az adóhatóság belső nyilvántartásaiban köteles ellenőrizni azt is, hogy nem érkezett-e olyan irat, beadvány, amely a törvény szerint a végrehajtást szünetelteti.
Az adóhatóságnak nincs adata arról, hogy átlagosan hány napig van inkasszó egy cég számláján, de a végrehajtás gyakorlata az, hogy ha a beszedési megbízás időtartama (35 nap) alatt sem folyik be az adójellegű tartozás, akkor akár többször is megismétlik az eljárást.
Kis haladékot ki lehet csikarni
Az elvárás, hogy az adót mindenki fizesse be, nem kérdőjelezhető meg. Azonban lehet, hogy nem ártana egy kis rugalmasságot vinni az inkasszálásba, gondolva a cégek likviditási problémáira. Mert míg a magánszemélyeknél van némi korlátozás arra, hogy a bevételből legalább mennyit kell a számlán hagyni, addig a cégeknél az összes bankszámláról leemelhető a teljes összeg. Pedig lehet, hogy a kecske és káposzta elv jobban bejönne, ha mondjuk a hatóság a beérkező bevételek csak bizonyos százalékát emelhetné le, a többi pedig biztosíthatná, hogy a cég tovább működjön. Megkérdeztük Oldal György adószakértőt erről, aki azt mondta, nem támogatna ilyen változtatást, mert nem adna lovat a szándékosan nem fizetők alá.
Persze a vállalkozás is tehet azért, hogy ne kerüljön számláira inkasszó. A bevallást elvégre ő készíti, tehát tisztában lehet vele, mennyi adót kell fizetnie. Ha tudja, hogy ez határidőre nem fog menni, már a bevallás beadásakor kérhet részletfizetést, haladékot, és amíg a kérelmét az adóhatóság elbírálja (30 nap, ami további 30 nappal meghosszabbodhat), akár rendezheti is a tartozását – adott tippet egy könyvelő. Oldal György szerint itt elkelne egy kis egyszerűsítés. Lehetne a bevallási nyomtatványon például egy “halasztási kérelem” rovat, amelybe be lehetne írni, hány havi részletfizetést kér a cég. Összegtől függően pedig felső határt lehetne szabni a részletek számának. Ha mégsem történne meg rendben a befizetés, akkor viszont késedelmi pótlékkal növelten inkasszáltatná a tartozást.
Az fn.hu rákérdezett néhány banknál, van-e áthidaló megoldásuk az adótartozásból adódó likviditási problémákra. A K&H jelezte, van olyan eset, amikor tudnak segíteni az adófizetési kötelezettség teljesítésében. Beruházásoknál, amíg megérkezik a visszaigényelhető áfa összege, addig a bank meghitelezheti azt, hogy ne legyen fennakadás a cégnél, például a többi adófizetési kötelezettség teljesítésében. Ezt a segítséget általában a projekthitellel együtt, egy kérelemben igénylik az ügyfeleik. A hitelbírálat azonban ez esetben sem maradhat el.
