A készüléket január végén San Franciscóban, a Yerba Buena Center of Arts színpadán mutatta be Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója, aki már akkor hangsúlyozta: az új termék legalább olyan hatást gyakorol majd az IT-piacra, mint egykor az iTunes vagy az iPhone. Az iPad ugyanis a jövőben megváltoztatja az emberek zenékkel, videókkal, digitális fotókkal, e-mailekkel, könyvekkel és újságokkal kapcsolatos szokásait, illetve az ezekhez fűződő viszonyát. Nem csoda tehát, hogy ezek után óriási várakozás előzte meg a készülék bolti forgalmazását, s mindezt a piac is visszaigazolta, hiszen az Apple részvényeinek ára 230 dollár fölé, azaz a tavalyi év hasonló időszakához képest több mint a duplájára emelkedett.
Az iPadet az Egyesült Államokban április 3-ától kezdték el árusítani, s a tervek szerint a hónap végétől Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában is kapható lesz az iPhone szoftverével működő 1,25 centi vastag, 24,6 centi átmérőjű érintőképernyős készülék, amely az okostelefonok és a hordozható számítógépek között félúton helyezkedik el. Az eszköz internetes böngészésre, e-mailek küldésére és fogadására, fényképek megjelenítésére és megosztására, videók megtekintésére, zenehallgatásra, játékra és újságok, e-könyvek olvasására is alkalmas. A felhasználó HD-minőségben nézhet filmeket, televíziós műsorokat, YouTube-videókat, és akár zenehallgatás közben is lapozgathatja a letöltött e-könyveket. Az iPad-készülékhez készült iBooks alkalmazást az Apple új iBookstore könyvesboltja egészíti ki, a zenehallgatáshoz pedig az iTunes Store szolgáltatja a tartalmakat. Jelenleg a kínálatban több mint 12 millió zeneszám, 55 ezer televíziós műsor és közel 10 ezer film található.
Az Apple bejelentése szerint az első nap 300 ezer, az első hét után közel 700 ezer iPad talált gazdára. Emellett a felhasználók már az első napon több mint egymillió iPad-alkalmazást vásároltak az App Store-ból és 250 ezernél is több könyvet vettek az iBookstore-ból. S ez csak a kezdet, mert a lehetőségeket látva máris több nagy amerikai tévétársaság, kiadó és lap dolgozik műsorainak, illetve kiadványainak iPad-változatán. A készüléket körülvevő őrületre jellemző, hogy a hat nagy amerikai könyvkiadó közül öt az Apple szerződéses partnere lett, s a médiavállalatokkal is folynak a tárgyalások. Utóbbiak célja egyértelmű: az új termékekkel egyensúlyba akarják hozni a veszteséges üzletágakat. Az ABC, a Reuters, a The New York Times, a Newsweek, a The Wall Street Journal (havi előfizetése 17, 99 dollár), a Time Magazine (4,99), a Popular Science (4,99) iPad-alkalmazásaiban már elhelyezhetők a reklámok, és a kínálat napról napra bővül. Az első négy nap után már 2385 csak iPad-apps volt hozzáférhető.
Érdekes fejlemény, hogy az új lehetőségben a pornóipar is azonnal meglátta a nagy üzletet. Az Adult Entertaintment Broadcasting Network máris csaknem 15 ezer filmet kínál pénzért letöltésre, és bővíti kínálatát a Digital Playground, valamint a Pink Visual is, amely épp a készülék premierjén indított honlapot iPad-használók számára „We innovate, you masturbate!” jelszóval.
Európában az érintettek (lap-, könyvkiadók, tévécsatornák és filmstúdiók) egyelőre figyelik a tengerentúli fogadtatást. Mindenki látja a digitális újításokban rejlő hosszú távú lehetőségeket, de egyrészt a vásárlóerőt gyengének, a piacot még túl „konzervatívnak” ítélik meg, másrészt – a Meedia közvélemény-kutatása szerint – a kiadók ódzkodnak attól, hogy túlságosan összebútorozzanak az Apple-lel. Bár mindegyik médiabirodalom előkészít iPad-alkalmazásokat, számolnak azzal, hogy Steve Jobs cégének már a közeljövőben több konkurenssel is meg kell küzdenie.
Az Apple ettől függetlenül optimista a jövőt illetően. Elemzők szerint az év végéig akár tízmillió iPad is gazdára találhat, és ha csökkenni kezdenek az árak, akkor lesz valóban tömegtermék az új csodakütyü.
