Egyszerre örülhettek és szomorkodhattak a kisebb hazai rádióknál, amikor megszűnt a Danubius és a Sláger Rádió. Egyrészt a novemberi kavarodásban rengeteg hallgató és hirdető fedezte fel magának a helyi rádiókat, másrészt az országos rádiós pályázat megmutatta, hogy senkinek sincs bérelt helye a piacon. Utóbbi pedig már csak azért is izgalmas dilemmát jelent, mert a következő egy-másfél évben ötven helyi, illetve körzeti rádiónak jár le a műsorszolgáltatási szerződése.
Az érintett piaci szereplők izgalmát jelzi, hogy a megboldogult Radio Deejay most meghirdetett 92,9 MHz-es frekvenciájára rástartoló hat pályázóból négyen jelenleg is működtetnek fővárosi rádiót. Korszerűtlen középhullámú rendszerét cserélné le erre a Magyar Katolikus Rádió. Bebiztosítaná magát a jövő februárban lejáró fővárosi frekvencián sugárzó Klubrádió.
A Nature Tv Kft. néven pályázó cég székhelye megegyezik a Rádió 1 címével, és a tulajdonosaként szereplő offshore cég kézbesítési megbízottja az a Bacsek György, aki a Rádió 1-et jogi ügyekben képviselni szokta. Utóbbi rádiónak jövőre egy napon jár le a műsorszolgáltatási szerződése a Klubrádióval. Az Entercorp Kft. mögött pedig a RiseFM tulajdonosai lelhetők fel.
Persze nem Magyarországon lennénk, ha nem lehetne már most tuti piaci pletykákat hallani a 92,9-es frekvencia befutójáról. „Már tavaly októberben odaígérték a Katolikus Rádiónak, nem is értem, hogy miért pályáztak ennyien” – osztotta meg lapunkkal a több helyről is hallott információt a piac egyik ismerője. Egy pályázó rádiónál azzal indokolták a döntésüket, hogy ugyan ők is hallották a fenti pletykát, de ahogy mondják: „ilyen szempontból kiszámíthatatlan az ORTT”.
Nyilván a többi pályázó is minden követ megmozgat majd a siker érdekében, köztük a két „fekete ló”, a Médiacom-Invest Kft., illetve a Televagyok Kft.
B terv, C terv
Március 21-ig pályázati felhívást kell tenni az ORTT-nek a Juventus Rádió által használt frekvenciára is, amely jövőre jár le. „Biztosan izgalmas pályázat lesz, a magunk részéről mindenre felkészülünk és megteszünk mindent, hogy újra miénk legyen a frekvencia” – bizakodik Laczkó Endre, a Juventus Rádió vezérigazgatója. A Sláger és a Danubius példájából tanulva B és C tervvel is készülnek arra az esetre, ha mégsem nyernének, igaz, ennek részleteiről a vezérigazgató még nem beszélt.
Az idén decemberben jár le a Hangforrás Kft. miskolci, kazincbarcikai és ózdi frekvenciájára szóló műsor-szolgáltatási szerződése.
Ez azért érdekes, mert ezeken is a Juventus Rádió műsora hallható. A tulajdonosi szerkezet ugyan kicsit más, de a Hangforrás ugyanúgy az ír Communicorphoz köthető, ahogy a Juventus.
Más rádióknál is izgalmas pályázati időszakra készülhetnek fel. A Klubrádiónak például a budapesti frekvenciája mellett lejár mind a hét dunántúli frekvenciájára szóló műsor-szolgáltatási szerződése. A Rádió 1-nek Egerben, Szolnokon, Debrecenben és Veszprémben kell újra pályáznia és a sor még nem ér véget, jövő év elején szabad préda lesz a Híd Rádió Zrt. tulajdonában lévő Sztár FM és a Roxy Rádió, számos megyeszékhelyen pedig a jelenlegi piacvezető helyi adó.
Eltérő számok
Nem véletlen, hogy a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (Heroe) akcióba lendült, és a pályázati rendszer megreformálását javasolta az ORTT-nek. „Felvetődik, hogy milyen eséllyel indulnak újra az adott frekvenciát már 12-15 éve használó helyi rádiók. Valamint az is érdekes kérdés, hogy a testület, hogyan árazza be ezeket a frekvenciákat” – sorolja az őket leginkább foglalkoztató témákat Radetzky András, a Heroe elnöke.
Az érintettek izgalma nem ok nélküli, az elmúlt években ugyanis a helyi rádiós pályázatok során alkalmazott árazás egyes megyeszékhelyeken elszakadt a piaci realitástól. Többször is megesett, hogy egyes pályázók kigazdálkodhatatlannak tűnő áron jutottak műsor-szolgáltatási jogosultsághoz. A nyíregyházi Sunshine Rádió például húszmillió forintért jutott frekvenciához, azaz arányaiban jóval drágábban, mint az országos adók.
Tizenkét évvel ezelőtt azonban még más dimenziókban mozogtak az árak, egy közepes méretű megyeszékhelyen egy frekvenciát el lehetett hozni évi kétmillió forintos díjért, ez mostanra az inflációt követve hárommillió körüli szintre emelkedhetett. Az eddigi gyakorlat alapján azonban félő, hogy az ORTT ennek két-háromszorosát adhatja meg induló licitként.
A Heroe javaslata ezért az, hogy nem az egyes pályázók, hanem az adott piac fizetőképessége lenne a díjfizetés alapja. A számítás lényege, hogy a település vagy régió egy főre jutó GDP-je és lakosságszáma alapján kalkulálnák ki azt, hogy mekkora díjat tud kitermelni az adott terület. Ezt a piaci szereplők számával elosztva maximalizálni lehetne az egy rádiótól bekérhető összeget.
Radetzky András kalkulációi szerint van, ahol ez nem is jelentene változást: a 74 ezer fős Szolnokon például a két helyi rádió éppen annyi műsor-szolgáltatási díjat – összesen négymillió forintot – fizet, amekkora eltartóképesség kijön a Heroe-féle képlet alapján. Debrecen viszont reálisan 16-17 millió forintos műsor-szolgáltatási díjat tud kitermelni, így ezzel a metódussal ott a díjak csökkenésére lehetne számítani. Székesfehérváron pedig a jelenleginél nagyobb összeg is beszedhető lenne.
A Heroe azt is szeretné elérni, hogy azok az újrapályázó műsorszolgáltatók, amelyek az elmúlt 12 évben nem követtek el súlyos vagy visszatérő jogsértést, a műsor-szolgáltatási tapasztalatukra legalább egy ponttal többet kapjanak, mint egy magasabb díjajánlattal próbálkozó másik pályázó. Radetzky András szerint ezzel elejét lehetne venni annak, hogy esetleg multinacionális cégek vásárolják fel, és kapcsolják hálózatba a helyi frekvenciákat.
Rádiós körökben tartanak attól, hogy az országban még jelenlévő, az interneten a Sláger Rádiót továbbra is működtető Emmis kezd felvásárlásokba. Más forrásból ugyanakkor úgy tudjuk, hogy az amerikai cég nem fontolgat ilyen terveket, csak az országos frekvencia visszaszerzéséért indított per miatt tartják szárazon a puskaport. Ellenben a Kaposvárról indult és újabban az ország egyre több területén megjelenő magyar tulajdonú N-Joy Rádióról sokan elképzelhetőnek tartják, hogy megpróbál rástartolni több lejáró helyi frekvenciára.
Politikafaktor
ORTT-s forrásból úgy tudjuk, hogy az ominózus Heroe-javaslat nem aratott osztatlan sikert a testületben. A pártdelegált tagok láthatóan megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy ez mennyire jó megoldás. Mindenesetre van remény arra, hogy a helyi rádióknál ne az országos frekvenciáknál megszokott díjcentrikus értékelést alkalmazzák, bár döntés még nem született erről. Néhány megkérdezett újrapályázó rádiónál mindenesetre alapvetően optimisták voltak a jövőt illetően, általános vélekedésnek tűnik, hogy a politikusok számára a helyi rádiós piac túl bonyolult, így senkinek sem érdeke, hogy megbolygassa ezt a rendszert. Ilyen szempontból talán több az izgulnivalójuk a jobban szem előtt lévő fővárosi adóknak. „A politikai osztozkodás megjelenhet a megyeszékhelyeken, de a kisebb városi rádiók végképp nem érdeklik a politikusokat” – vélekedik egyik forrásunk.
A közelgő választás mindenesetre tartogat némi bizonytalanságot. Menetrend szerint a helyi rádiós pályázatokat még a jelenlegi felállású ORTT írja ki, a döntéseket viszont már egy új testület hozza meg. Amennyiben a jelenlegi közvélemény-kutatások bejönnek, az új testület tagjainak felét a Fidesz–KDNP, másik – ellenzéki – felét pedig az MSZP és a Jobbik adja majd. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben teremt új helyzetet.
