Két fővárosa van mostantól Magyarországnak – jelentette ki Bajnai Gordon az Európa kulturális fővárosa (EKF) programsorozat január 10-i megnyitóján, célozva arra, hogy Budapest mellett immár Pécs is büszkélkedhet ezzel a státusszal, miután az Európai Unió a németországi Essen és a törökországi Isztambul mellett 2010-re a baranyai megyeszékhelynek is odaítélte a megtisztelő címet. A nyitóünnepség – jó magyar szokás szerint – nem volt zökkenőmentes.
A felszólaló miniszterelnököt a tízezres tömeg egy része kifütyülte, akiket Páva Zsolt, a város polgármestere hallgattatott el. Miközben nálunk a megnyitót is megmételyezte a politika, Essenben és Isztambulban valóban ünnepeltek. A török nagyváros január 16-i nyitónapján hatalmas bulit tartottak, összesen hét helyszínen várták különböző rendezvényekkel, koncertekkel az érdeklődőket. A németek picit visszafogottabbak voltak, de ők is a rendezvényre koncentráltak. A Ruhr-vidéket reprezentáló német nagyvárosban Horst Köhler német államfő hangsúlyozta: nemcsak Essennek, hanem Pécsnek és Isztambulnak is szurkol Németország az európai kulturális fővárosi szerepvállalás sikeréért, hiszen lényegében három ország, illetve három város közös vállalkozásáról van szó.
Csúszásban
A pécsi megnyitón az említett incidensen kívül többen nem nézték jó szemmel, hogy a polgármester azt állította, városa felkészülten várja a programsorozat indulását. A valóságban ugyanis Pécs egyelőre legfeljebb megújult parkjaival, közte-reivel tudja fogadni a látogatókat, a nagyberuházások közül egyik sem készült, el és még a programot sem véglegesítették. A háttérben itt is politikai csatározások húzódnak, a 2005-ös győzelem óta ugyanis folyamatos változásban volt a Pécs2010 menedzsmentközpont. Az eredeti pályázatíró csapatot gyorsan leváltotta Toller László volt pécsi polgármester, majd az események csak utódja, Tasnádi Péter halála után, Páva Zsolt 2009. júniusi megválasztását követően pörögtek fel. Fél év alatt nem sikerült csodát tennie, abban azonban lehet reménykedni, hogy az évad ideje alatt a kulcsberuházások elkészülnek. A tervek szerint nyárra befejezik a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot, ősszel sor kerül a 7,42 milliárd forint értékű Pécsi Konferencia- és Koncertközpont megnyitására, a Zsolnay Kulturális Negyed felújított tereit pedig folyamatosan adják át. A programok és a meghívottak listája sem végleges. Kezdetben néhány magyar származású hollywoodi sztár neve is felmerült, akiket meg lehetne hívni, de ma már biztosra vehető, hogy sem Adrian Brodyval, sem Drew Barrymore-ral nem fogunk összefutni Pécs utcáin. Sőt, a híresztelések ellenére sem a U2, sem Sting nem ad koncertet. Egyelőre csak az biztos, hogy jelenleg is intenzív tárgyalások folynak a fellépésekről. Ha az említettek nem is, húzónevek azért lesznek a rendezvénysorozaton. Elfogadta a meghívást például a világhírű ír táncos, Michael Flatley és Olivier Lastry, a párizsi Notre Dame orgonistája. A hazai kiválóságok közül pedig színpadon láthatják majd az érdeklődők Lajkó Félixet és Rost Andreát.
Magas mérce
Péccsel ellentétben Isztambul nem tétlenkedett. Ahogy odaítélték a címet, máris számos projekt megvalósításához láttak hozzá. A város ma több tucat kulturális központtal, víz alatti szállodával, Leonardo da Vinci tervei alapján épült híddal, 3D-s panorámaképpel, felújított városnegyedekkel és színes programokkal várja az érdeklődőket. Isztambul körülbelül 10 millió turistával számol az idén a 2007-es 6,5 és a 2008-as 5,4 millióval szemben, ami azért érdekes, mert az EKF-projektre nincs sokkal több pénze, mint Pécsnek, amely egymillió látogatót vár.
Az EU-s és állami támogatásokkal együtt összesen 150 millió euróra (40 milliárd forintra) tehető a török nagyváros idei rendezvénysorozatának költségvetése, hozzávetőleg ötmilliárd forinttal többre, mint Pécsé. A nagy különbség az, hogy míg Pécsett 1,8 milliárdot fordítanak a különböző programok megszervezésére és ugyanennyit a kommunikációra, addig Törökországban a négy arisztotelészi elem – a föld, a víz, a levegő és a tűz – köré csoportosuló rendezvények költsége több mint 18 milliárd forintot tesz ki. Pedig mindkét helyen hozzávetőleg ugyanannyi, szám szerint 400 programmal számolnak. De Essen is magasra tette önmagának a mércét. Ahhoz képest, hogy a 600 ezres város mindössze 48 millió euróból, azaz a hazai büdzsé alig több mint harmadából gazdálkodhat, nem kevesebb mint ötmillió látogatóra számít.
Számos lehetőség
Több európai város is arra használta fel az EKF-címet, hogy megújítsa kulturális életét, és Európa-szerte ismertté tegye magát. Glasgow 1990-ben 8,3 millió érdeklődőt vonzott, Lille-be hat évvel ezelőtt 9, Liverpoolba tavaly 3,5 millió látogató érkezett. Persze az eredmények nagyban függenek a kitűzött céloktól és a marketingtől is. Míg Pécsett elsősorban egyéves programsorozatban, s nem pedig egy merőben megújult városképben gondolkodnak, addig az Isztambul 2010 iroda nem győzi hangsúlyozni, hogy az idei kulturális év csupán egy kiindulási pont a város számára. Abban bíznak, hogy december végén, amikor Péccsel és Essennel együtt a török nagyváros átadja a stafétabotot Turkunak és Tallinnak, Isztambul kulturális élete jobban fog pezsegni, mint valaha. A város komoly marketingtevékenységet folytat: nincs olyan nemzetközi fesztivál, konferencia vagy turisztikai vásár, ahol ne reklámoznák Isztambult. A balkáni kulturális főváros a népszerűsítésbe ezen túl 40 testvérvárosát is bevonta, amelyek többsége boldogan vállalta a feladatot, hátha profitálhatnak belőle.
A pécsiek december 7-én indították az EKF-projekt kampányát, amely a napokban ér véget. Az országszerte színházakban, felsőoktatási intézményekben, közterületen és hipermarketekben zajló, közel két hónapos intenzív kampány célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az eseménysorozatra, valamint hogy folyamatos tájékoztatást nyújtson az érdeklődőknek a Pécs2010 EKF rendezvényeiről.
A programban részt vevő regisztrált érdeklődők Irány Pécs! „útlevelet” kaptak, amellyel havonta más-más kedvezményt vehetnek igénybe, ha az idén Pécsre látogatnak. Cserébe az útlevél tulajdonosának egy e-mail címet kellett megadni, amelyre érdeklődési körének megfelelően, egy éven keresztül folyamatosan személyre szóló információkat kap az őt érdeklő programokról. A regisztráltak között 2010 végéig a szervezők havonta kisorsolnak egy-egy kétszemélyes hétvégi tartózkodást is. A szervezők várakozásai szerint a látogatók többsége (60-70 százalék) bel-földről, jelentős részük pedig Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából és Erdélyből érkezik, de Európa távolabbi részeiből és az Egyesült Államokból is várnak vendégeket. A siker érdekében már tavaly is népszerűsítették Pécset többek közt Németországban, Brüsszelben, Londonban és a környező országokban. A külföldi marketingre a kommunikációs büdzsé harmadát, azaz 600 millió forintot szánnak. Az egy másik kérdés, hogy Pécs mit lépne, ha valóban özönlenének a programokra a turisták: minden bizonnyal problémák adódnának, a városnak ugyanis jelenleg mindössze 6500 kereskedelmi szálláshelye van.
