A nyomtatott napilapok helyzete 2010-ben sem lesz könnyebb. A kedvezőtlen tendencia várhatóan folytatódik, sőt, pesszimista előrejelzések szerint megállíthatatlan a hanyatlás. Csak az Egyesült Államokban 400 újság szűnt meg 2009-ben, köztük több olyan, amelynek példányszáma korábban elérte az egymilliót. Számos nagyvárosban nincs minőségi napilap, s a nagyokról, a Los Angeles Timesról és a The New York Timesról is pesszimista hírek érkeznek.
Elég csak arra utalni, hogy mintegy 15 ezer ember vesztette el az állását, s a „racionalizálás” az idén is folytatódik.
Nagy-Britanniában sincs ok a derűlátásra: 2000–2009 között 19,7 százalékkal csökkent a napilapok példányszáma. A bulvárújságok közül a The Daily Mirrornál 55, a The Daily Expressnél 33,7, a „csúcsmodellnek” számító The Sunnál pedig 15,7 százalékos a visszaesés. A minőségi lapok sem jártak sokkal jobban: a Guardian 23,5, az Independent 22,5 százalékkal zsugorodott.
Internetes sajtó
Világszerte megfigyelhető, hogy a nagy kiadók figyelme egyre inkább az internet felé fordul, s 2010-ben többen terveznek világhálós „kalandokat” Internet only jelszóval. A szándék egyértelmű: követni a világhálóra a fiatalabb korosztályokat, s ott kialakítani olyan weboldalakat, tartalmakat, amelyek megfelelnek az új igényeknek. A márkák felépítése a világhálón komoly kihívást jelent, a kreatívoknak tehát fel van adva a lecke.
Fizetős tartalom
Bár sokan a fizetős tartalmak bevezetését gondolták a válságból való kilábalás egyik lehetséges útjának, a 2009-es tapasztalatok alapján úgy tűnik, ez a terv 2010-ben megbukik. Az internet korában nincs több információs monopólium, a világhálón egyéb forrásokból (blogok, Twitter, Facebook stb.) bárki hozzájuthat a keresett hírekhez, információkhoz, méghozzá ingyen.
Speciális, mint például gazdasági tartalmak, illetve az egyedi híreket „termelő” vagy különleges (archív, pénzügyi, áruteszt) anyagokat közlő médiabrandek esetén még akár életképes is lehet a fizetős tartalmakra irányuló kezdeményezés, de a mainstream lapoknál a fogyasztók – a felmérések szerint – nem hajlandók fizetni a mindennapi bázistartalomért. A médiaguruk olyan honlapok kialakítását javasolják, amelyeken a konkurenciához képest különleges, egyedi tartalmak is helyet kapnak. Amíg azonban a lapkiadók webes portfóliójának kínálata tartalmilag jórészt felcserélhető, addig a fizetős modell bukásra van ítélve.
Közösségi média
A tavalyi év egyértelműen a közösségi média éve volt, ezért médiatervezéskor a social media mindinkább előtérbe kerül az ügynökségeknél. Az online közösségi lét életformává válik: 2010-ben nem telefonon, e-mailben vagy személyesen értesülünk a legfontosabb eseményekről és hírekről, hanem ismerőseink státuszfrissítéseiből. A szociális beszélgetések témáját egyre karakteresebben tematizálják a márkák és a közösségi alkalmazások. Ezáltal a közösségi média játszótérből mindinkább küzdőtérré válik, a felhasználók mellett a hirdetők is egyre tudatosabban fordulnak az online közösségek irányába, és ez a folyamat 2010-ben is folytatódik.
E-olvasó
A tavalyi év ha nem is rengette meg a Gutenberg-galaxist, de jelezte, hogy a következő években a digitális olvasókészülékek elterjedésével, az „internetgalaxis” térhódításával kell számolniuk a könyv- és lapkiadóknak. Az Amazon Kindle elnevezésű készüléke keltette a legnagyobb feltűnést, ám azóta a konkurencia, közte a Sony és a Barnes@Noble is erőteljesen nyomul, s immár piacon vannak a korszerűsített, második generációs készülékek. Áprilistól pedig az Apple is megjelenik a Tablet PC-jével. A prognózisok szerint 2010-ben jelentős áresésekre (és ezáltal forgalomnövekedésre), valamint a színes képernyők megjelenésére számíthatunk.
Mobilinternet
A Morgan Stanley szerint az Egyesült Államokban a közeljövőben több ember csatlakozik a világhálóra mobilkészülékeken, mint hagyományos számítógépeken. Ezt a trendet 2010-től a Google, az Apple és az Amazon között beindult verseny tovább erősíti, mivel a mobilszörfölés költségei is jelentősen zuhannak. Ennek következtében az idén jelentősen megnő a mobilra tervezett hirdetések részaránya, mert így a célcsoportok (elsősorban a fiatalok) célirányosan elérhetők. Ráadásul a nekik szóló reklámok iránt jelentős fogadókészség mutatkozik: az üzletág néhány éven belül elérheti a 10 milliárdos álomhatárt.
iPhone és okosok
Gyilkos verseny bontakozik ki a Google és az Apple között, s bár az előbbi Las Vegasban előállt a Nexus One-nal, amely több újdonsággal is szolgált, a szakértők szerint az iPhone lehet a király az okostelefonok (Android, Win mobile, Maeno, Symbian, Palme Web OS, Bada) piacán. Az USA-ban jelenleg 40 százalékos piaci részesedésű Blackberry mögött ugyan csak a második helyen áll a maga 30 százalékával, de az Apps-alkalmazások egyre bővülő köre előrevetítheti a későbbi sikert. Ha megköti a tervezett szerződéseket (AT&T Verizon), akkor a márka csak az Egyesült Államokban 85 millió új felhasználóra számíthat. A konkurenciaharc nagy vesztese a Nokia lehet, amely 37 százalékos részesedéssel jelenleg a világ legnagyobb mobilgyártója, de a márka az Apple és a Google ellen esélytelen.
Televízió
Az idei CES (a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai kiállítása) egyértelművé tette, hogy a jövő a 3D-é – sok kiállító mutatott be 3D-s tévét, már kész a 3D Blu-ray, és hamarosan 3D lesz a laptopokban, a digitális fényképezőkben és a mobilokban is. A prognózisok szerint 2013-ban Amerikában az eladott tévék több mint negyede 3D-s lesz. Erre még várni kell, az viszont tény, hogy 2010-ben a tengerentúli piacon eladott tévék egyötöde már alkalmas lesz a netkapcsolatra, s ez bizony nagy változások előjele. Jelenleg a tévékijelzőket az alábbiakra használják: műsornézés (89 százalék), DVD- vagy videonézés (85), videojátékok (43), digitális videokamerával készített felvételek megnézése (33), digitális fotók meg-nézése (12), netezés (6), e-mailezés (4).
Tévéműsorok
A szakértők szerint az idén a tévék kevés újdonsággal jelentkeznek, mert válságos időkben nem vállalják a nagy költségekkel járó innovációt (ugyanakkor a nézettségi mutatók alapján a nézők ragaszkodnak a kedvenceikhez). Inkább kihasz-nálják, esetleg fejlesztik a 2009-ben, illetve az előző években bevezetett (és számos országba eladott) sikerprodukcióikat, a tehetségkutató versenyeket (The X Factor, American Idol, Britain’s Got Talent stb.), a délutáni kibeszélőshow-kat, a forgatókönyv alapján készült valóságshow-kat (Super Nanny, Bauer sucht Frau) és a sikeres sorozatokat (CSI, 24, Dr. House stb).
Új hirdetések
Tavaly a hirdetők alaposan megkurtították reklámbüdzséjüket, és jelentős elmozdulást figyelhettünk meg a hirdetések elhelyezését illetően. A trend itt is egyértelmű: a reklámköltés fokozatosan az internet javára billen. Szakmai körökben a jelszó: „from offline to online”, mert a reklám – igaz, néhány év késéssel, de – követi a potenciális vásárlókat a világhálóra.
A jövő a videohirdetéseké. Jelenleg a hirdetők elsősorban a tévéreklámokat látják viszont a neten, ám 2010-ben már speciális, interaktív hirdetési formák jelennek meg, amelyek kifejezetten a világhálóra készülnek. Ugyancsak trendfordulót jósolnak a reklámok tartalmát illetően. Bizonyos piacok (elektronikai cikkek, utazások, pénzügyi szolgáltatások) hirdetései fokozatosan elvesztik jelentőségüket (szerepüket átveszik a gyűjtőportálok, recenziós platformok, tesztoldalak), az egyéb, mindennapi cikkek (élelmiszer, divat, kozmetika) esetén viszont változatlan marad a reklámok jelentősége.
