A merészebb jósok már a közösségi média éveként emlegetik 2010-et a marketingszakmában, de az óvatosabbak szerint is valóban hatékony hirdetési eszközzé válnak a közösségi oldalak, a Facebookhoz és a MySpace-hez hasonló portálok. Ráadásul nem csak az üzemeltetők, a vállalkozások is azt várják, hogy a márkák ismertségének növelésében, a fogyasztói hűség erősítésében, sőt, a forgalom bővítésében is hatékony megoldást jelentenek majd a közösségi oldalak.
Az eMarketer felmérése szerint a kereskedőcégek a legnyitottabbak erre az új lehetőségre, a társaság kutatása alapján az amerikai vállalkozások 79 százaléka növeli 2010-ben a közösségi médiához kapcsolódó marketingre szánt összeget.
A médiavállalatok körében 63 százalékos ez az arány, míg a hardver- és szoftvercégek 55 százaléka fordít a tavalyinál nagyobb összeget arra, hogy a Facebookon, a MySpace-en vagy éppen a Twitteren népszerűsítse termékét, szolgáltatását. Az iparágakat vizsgálva, az oktatás és az egészségügy tűnik a legkevésbé fogékonynak a közösségi médiában rejlő lehetőségekre. Az eMarketer kutatása szerint az ilyen profilú vállalkozások kevesebb mint felénél tervezik, hogy növelik a közösségi oldalakon való megjelenésre szánt összeget az idén.
Hegynek fel
hirdetési bevételek
USA közösségi oldalainak bevételei:
2008 – 1,16 millió dollár
2009 – 1,21 millió dollár
2010* – 1,19 millió dollár
2011* – 1,39 millió dollár
Világ közösségi oldalainak bevételei:
2008 – 1,98 millió dollár
2009 – 2,22 millió dollár
2010* – 2,54 millió dollár
2011* – 2,88 millió dollár
*becsült Forrás: eMarketer
A piackutató cég egyik új tanulmányának bevezetőjében úgy fogalmaztak a szakemberek, hogy már nemcsak a jövő egyik lehetősége a közösségi oldalakon alapuló hirdetési piac, hanem napjaink valósága. Az eMarketer becslése szerint csak az amerikai cégek tavaly 1,2 milliárd dollárt költöttek hirdetésekre a Facebookon és a hasonló oldalakon, az idén pedig várhatóan 1,3 milliárdra nő ez az összeg.
Globálisan 2,2 milliárd dolláros volt tavaly a webes reklámpiac ezen szegmense, az idén pedig további
14 százalékos növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben az előrejelzés szerint 2,5 milliárd dollárt fizetnek a vállalkozások szolgáltatásaik, termékeik népszerűsítéséért a közösségi oldalakon. Az eMarketer várakozásai szerint a fizetett hirdetések mellett jelentős összegeket szánnak majd a cégek a közösségi oldalakon való fokozott megjelenésre, ismertségük növelésére.
A Facebook lesz az első számú célpont a hirdetők számára, és az idén várhatóan már nagyobb reklámbevétele lesz az oldalnak, mint a MySpace-nek. Az eMarketer előrejelzése szerint 2010-ben a világ legnépszerűbb közösségi oldala tudhatja magáénak az ilyen típusú weblapokra szánt hirdetési összegek negyedét – 605 millió dollárt –, míg tavaly ez a részesedés még csak 20 százalékos volt. A Facebook fölényét jól jelzi, hogy a másfél éve még piacvezető, napjainkra már „csak” a második legnépszerűbb közösségi oldal, a MySpace esetén 385 millió dolláros reklámbevétellel számolnak 2010-re az eMarketer szakemberei.
Beelőztek
Abban, hogy a hirdetők figyelme egyre inkább a közösségi média felé fordul, több tényező is komoly szerepet játszik. Egyrészt az elmúlt egy évben rendkívül gyorsan nőtt a legnépszerűbb közösségi oldalak felhasználói tábora. A statisztikák szerint tavaly a világ internetezőinek 66 százaléka ellátogatott ilyen típusú weblapokra, ennek eredményeként pedig többen használták a közösségi oldalakat, mint a hagyományos e-mailt. A Facebook felhasználói tábora a 2008. végi, mintegy 220 millióról az idén januárra – a Facebook oldalán közölt információ szerint – már 350 millió fölé nőtt. A Twitter felhasználóinak száma 2009 februárjában, azaz egy hónap alatt közel 13-szorosára emelkedett. Ezek azok a webhelyek, ahol az emberek összegyűlnek a virtuális térben, és egyelőre nincsenek jelei annak, hogy ebben az évben változna ez a helyzet.
A nagyszámú felhasználó és potenciális vevő elérésének lehetősége mellett az is vonzóvá teszi a közösségi oldalakat, hogy új, innovatív marketingmódszerek kipróbálását teszik lehetővé. Az egyik ilyen a földrajzi helymeghatározáson alapuló „geotagging” módszer. Ez a technológia lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy helymeghatározási adatokat mellékeljenek fényképek, videók vagy akár weboldalak mellé, amelyek értékes információt jelenthetnek a marketingesek számára, hiszen a vállalkozások a pontos GPS-koordináták alapján elérhetik az embereket.
Ez csak egy kiragadott példa arra, hogy a közösségi média az eddigi megoldásokhoz képest nagyobb hatékonysággal éri el a fogyasztókat. Az olyan felületek, mint a Facebook, már most lehetővé teszik a kommunikációs szakemberek számára, hogy a hirdetéseken keresztül olyan üzeneteket küldjenek a felhasználóknak, amelyek megfelelnek az érdeklődési körüknek.
Stratégiai szerep
Míg a legnagyobb hirdetők hezitálnak a különböző online reklámlehetőségek között, a MarketingSherpa által készített felmérés szerint a közösségi médiát már használó vállalkozások negyede döntött úgy, hogy stratégiai szerepet szán ennek az eszköznek termékei, szolgáltatásai népszerűsítésében. Persze a legnagyobb reklám-költségvetésű cégek között is akad olyan, amely egy merész lépéssel a hagyományos megoldások helyett már az idén megpróbálkozik valami újjal. Ezek közé tartozik a PepsiCo., amely úgy döntött, hogy az eddig az amerikaifutball-bajnokság döntője, a Super Bowl alatt sugárzott televíziós hirdetéseire szánt összeget inkább a weben költi el. A társaság képviselője a lépéssel kapcsolatban elmondta, hogy egy kutatás ösztönözte a váltást, amely szerint a fogyasztók jobban reagálnak a netes szponzorációra, mint a televíziós hirdetésekre.
Jótékony felhasználók
A közösségi oldalak egyre fontosabb szerepet játszanak katasztrófák idején. Kitűnő példa Haiti esete: a karibi országot sújtó földrengést követően még a segélyszervezetek munkatársait is megdöbbentette, hogy milyen méretű humanitárius mozgalom bontakozott ki a Facebook-, Twitter- és YouTube-felhasználók között. A közösségi média bevonásával a Vöröskereszt amerikai szervezete mindössze 48 óra alatt 35 millió dollárnyi segélyt tudott összeszedni, ami szóvivőjük szerint rekordösszegnek számít. A sikeres kampányban kulcsszerep jutott a Twitter-felhasználóknak, például Wyclef Jean haiti zenész twitteres követői egymillió dollárt dobtak össze, de számos más híresség rajongói klubja is beszállt az adománygyűjtésbe.
Bár merésznek tűnik az üdítőital-gyártó lépése – hiszen a váltással lemond a Super Bowl alatt a tévéképernyőkön keresztül elérhető több mint százmillió potenciális fogyasztóról –, de teljes mértékben érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az internetes megjelenéssel is pontosan mérni tudja, mennyi embert ért el a reklámkampányával, illetve milyen hatással voltak rájuk a hirdetései. Az online világban a fogyasztók cselekedetei és viselkedése olyan módon elemezhető, amilyenre a hagyományos módszereknél álmodni sem lehet. Napjainkban még a kisvárosok hírújságai is eljuthatnak akár többmillió felhasználóhoz az interneten, és egy egyáltalán nem drága szoftver alkalmazásával azt is ki lehet deríteni, hogy hol élnek és dolgoznak az adott lap internetes változatának olvasói, mennyi időt töltenek az adott weboldalon és hányszor kerülnek kapcsolatba egy-egy cikkel, bizonyos típusú tartalommal. Ugyanígy mérhető és vizsgálható a közösségi oldalak felhaszálóinak aktivitása is a különböző szoftverekkel. Közéjük tartoznak a külső fejlesztők által készített olyan Twitter-alkalmazások, mint a Hootsuite és a Tweetdeck vagy a Facebook üzleti oldalán keresztül elérhető Insight. Ezek a programok képesek megmutatni, hogy egy-egy bejegyzésre hányan voltak kíváncsiak, mennyien kattintották rá.
