Ebben a kormányzati ciklusban már nincs idő a vagyonadó módosított formában történő bevezetésére – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök szerdai sajtónyilatkozatában. Bajnai hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság technikai részletekbe “kötött bele”, így a következő parlamentnek lehetősége van a vagyonadó bevezetésére. Bajnai a vagyonadó szolidaritását, a tehetősek nagyobb áldozatvállalását kifejező szerepét is kiemelte.
A miniszterelnök a kieső bevétel (kb. 50 milliárd forint) jelentette gondot a tartalékok átcsoportosításával kezelné. (Nagyjából a GDP 0,2 százalékáról van szó, az idei államháztartási hiánycél 3,8 százalék a GDP arányában, amit az elemzők többsége nem tart reálisnak).
Lehetséges vagyonadó Magyarországon, csak a politikusok lassan leszoknak majd arról, hogy a bevezetésével próbálkozzanak, hiszen az a tapasztalat, hogy mindig akadnak, akik utóbb sikerrel támadják meg az AB előtt – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese, az Ernst & Young adószakértője.
A szakértő hozzátette, az AB világosan megmutatta (amit egy korábbi cikkében maga is előrevetített), hogy egyetlen módja van Magyarországon a vagyonadó bevezetésének: a számított érték szerinti adóztatás, amit meg lehet támadni bíróságon akkor, ha a forgalmi érték alacsonyabb a forgalmi értéknél.
Az egész vagyont kellene adóztatni
Vadász György adószakértő, az Iparszövetség társelnöke szerint is lehetséges Magyarországon vagyonadót bevezetni, ha azt megfelelően előkészítik. Vadász György hozzátette: az teljesen érthető, hogy ezt a „vagyonadót” nem engedte át az Alkotmánybíróság (AB), hiszen „több sebből is vérzett”.
A szakértő szerint az adóalapot egyértelműen meghatározhatóvá kellene tenni, ehhez egy kataszter (átfogó nyilvántartás) lenne szükséges, amelyből egyértelműen kiderülne, egy adott vagyontárgynak mekkora az értéke.
Vadász György szerint olyan vagyonadóra lenne szükség, amely a teljes vagyont adóztatja, beleértve a cégeket, cégrészeket, a horvátországi nyaralókat, a műkincseket, stb. (A részben megsemmisített törvény erre nem tett kísérletet, ezért lett végül „Egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó” a vagyonadóból, Kóka János javaslatára.)
Az értékhatárt pedig megfelelően magasan kellene meghúzni, hogy kis egzisztenciák ne eshessenek bele. A szakértő megjegyezte: a 30 milliós értékhatár az ingatlanoknál nem volt megfelelően magas, mert a fővárosban valószínűleg néhány tehetősnek nem nevezhető család is beleesett volna az adóköteles körbe. Egy, a teljes vagyont sújtó vagyonadó igazságos is lenne, mert kezelné azt a helyzetet, hogy óriási vagyoni különbségek alakultak ki Magyarországon, mindemellett valóban lehetőséget nyújtana arra, hogy a jövedelemre rakodó terheket csökkentse – tette hozzá.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint viszont nem a kataszter fölállítása lenne a megoldás, mert ez a munka évek alatt sem lenne elvégezhető. Az APEH volt elnökhelyettese megjegyezte: jóval igazságtalanabb az elbukott „ingatlanadónál” az érvényben lévő építményadó, amelyet egyes önkormányzatok beszednek, mások nem, ráadásul négyzetméter alapú, így az értékkel nincs szoros összefüggésben.
Majd a Fidesz?
Bár a Fidesz mindvégig ellenezte a „vagyonadó” bevezetését, ebből nem következik szervesen, hogy ne vezetne be új, vagyoni típusú adót (például ingatlanadót) a kormányra kerülése esetén.
A Cséfalvay Zoltán és Matolcsy György (a Fidesz vezető gazdaságpolitikusai) által szerkesztett tanulmányban ugyanis az olvasható, hogy „kívánatos szerkezeti változás a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek, valamint a jövedelemtípusú adók csökkentése, ezzel párhuzamosan viszont a vagyoni és forgalmi típusú adók emelése”.
Ennek alapján tehát várható, hogy a Fidesz bevezet valamiféle vagyoni típusú adót, ám ennek részletei – a magyar politikai kultúrától nem idegenül – csak a választások után derülnek majd ki.
