Üzleti tippek

Darabolná a bankokat Obama

admin
admin

2010. 01. 21. 23:04

A bankok méretét és tevékenységét is jelentősen korlátozná az Egyesült Államok elnöke, miután az óriáscégek az állami mentőöv után nem sokkal ismét sok pénzt keresnek, és hatalmas jutalmakat fizetnek menedzsereiknek. Ha Obama javaslata megvalósul, fel kell darabolni a Bank of Americát, a JP Morgant és a Goldman Sachsot. A bankok tiltakoznak, az elnök harcot ígér.

A választók haragjának engedve korlátozná a kereskedelmi bankok méretét és tevékenységét Barack Obama. Az elnök megtiltaná a bankoknak, hogy saját pénzükből, saját szakállukra kockázati tőkealapokba fektessenek, vállalatokat adjanak-vegyenek, és értékpapírokkal kereskedjenek. Ezen túl Obama a tőkepiacok néhány területén legfeljebb 10 százalékos részesedést engedne meg egy-egy banknak.

Nagy nyomás, kemény lépés

„Az amerikai adófizető soha többé nem lehet a túlságosan nagyara nőtt bankok foglya. Bár pénzügyi rendszerünk most sokkal erősebb, mint egy éve volt, továbbra is azon szabályok szerint működik, amelyek csaknem összeomlásához vezettek” – indokolta javaslatait az elnök a BBC híradása szerint.

Miközben a munkanélküliség az Egyesült Államokban (is) 10 százalékosra emelkedett, az államadósság elérte az 1,4 billió dollárt, a krízist előidéző bankok többsége már vissza is fizette az állami gyorssegélyeket, ismét óriási profitokat termel, és nehezen felfogható összegű éves jutalmakat fizet vezetőinek – általános kommentárok szerint ez a közhangulat vezetett Obama radikális javaslatához. A Bloomberg december elején készített felmérése szerint például az amerikaiak kétharmada úgy vélte: a pénzintézetek megmentése kifejezetten rossz ötlet volt.

Egyszerűen szólva: Obama meg akarja akadályozni, hogy a bankok különböző spekulációkkal óriási profitra tegyenek szert, miközben tudják: az adófizetők pénzéből úgyis megmentik őket, ha valami kevéssé sikerül – írja elemzésében Robert Peston, a BBC kommentátora.

Ha a Szenátus rábólint Obama javaslatára, piaci vélemények szerint fel kell osztani a legnagyobb amerikai bankokat, a Bank of Americát, a JP Morgant és a Goldman Sachsot. A pénzintézetek tulajdonosai magukra is vették az elnök szavait, és kemény részvényeladásba kezdtek: a JP Morgan, a Bank of America és a Morgan Stanley részvényeinek árfolyama 5, a Goldman és a Citigroup részvényeinek értéke pedig 4 százalékkal esett.

Ha harc, hát legyen harc

Amerikai és brit elemzők az elnök beszéde után egyöntetűen úgy vélték, hogy a javasolt szabályozás visszatérést jelent a nagy gazdasági válság alatt, az 1930-as években hozott Glass-Steagall-törvényhez, amely intézményesen elválasztotta a klasszikus kereskedelmi banki tevékenységeket a befektetési banki ügyletektől. A törvényt egyébként 1999-ben, Bill Clinton elnöksége alatt helyezték hatályon kívül, a bankok ügyfeleik pénzét azóta forgathatják saját kockázatukra.

Pont ezt vetik az elnök szemére a banki érdekképviseletek. „A szabályozás modernizálása jobb válasz lett volna a kihívásra, mint az iparág és az egész gazdaság időutaztatása – áll a Wall Street-i pénzügyi intézményeket képviselő Pénzügyi Szolgáltatások Kerekasztala elnevezésű szervezet állásfoglalásában. Nagyon-nagyon nehéz lesz ezt véghezvinni a mai globalizált világban – mondta az egyik érintett, a Goldman Sachs pénzügyi igazgatója a Bloomberg szerint. A hírügynökség úgy véli, hogy a világ legbefolyásosabb pénzügyi köre mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a szenátorok „vizezzék fel” az elnök javaslatát annak elfogadása előtt.

Obamát mindez nem éri meglepetésként, mert beszédében előre üzent nekik. „Ha ezek az emberek harcolni akarnak, kész vagyok harcolni” – mondta.

Ment a szekér megint

A gyorsjelentését csütörtökön közlő, az érintett óriásbankok közül leginkább befektetési bankként működő Goldman Sachs 2009 egészében 13,39 milliárd dollárt keresett, az utolsó negyedévet pedig 4,95 milliárd dolláros profittal zárta. A bank már visszafizette az államtól kapott gyorssegélyt, és az év egészében 16,19 milliárd dollárt fizetett ki dolgozóinak bérként és jutalomként. Ez utóbbi 48 százalékkal több, mint a 2008-as összeg. A bank jelentésében azzal szépíti az összképet, hogy 30 csúcsmenedzsere nem kapott készpénzt jutalomként, csak olyan részvényeket, amelyeket öt évig nem lehet értékesíteni.

A BBC összesítése szerint a JP Morgan 27 milliárd dollárt fizetet ki tavaly alkalmazottainak, ami 18 százalékos éves növekedést jelent. A Morgan Stanley személyi költségei 31 százalékkal, 14,4 milliárd dollárra nőttek, míg a Bank of America 11,7 milliárd dollárra növelte – vagyis egy év alatt megduplázta – személyi kiadásait.

Összevetésként: az Egyesült Államok több mint 700 milliárd dollárt költött az adófizetők pénzéből pénzügyi cégek konszolidációjára.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Tiborcz-Istvan-Orban-Viktor(960x640).jpg (Array)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.