Üzleti tippek

Törvényellenes közbeszerzések a Duna Televíziónál?

A Duna Televízió feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Hungária Televízió Közalapítvány több tagja vizsgálatot kezdeményezett a médiumnál két közbeszerzés kapcsán. Szerintük hibázott a menedzsment, és nem kellő gondossággal használják fel a pénzeszközöket.

A fővárosi főügyészhez, az ORTT-hez, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságához és a Duna Televízió feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületéhez fordulnak a közalapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes és kereszténydemokrata tagjai két közbeszerzési ügy kapcsán – derül ki az MTI tudósításából. Szabó László, a kuratóriumi elnökség fideszes delegáltja keddi, a televízió székháza előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta: erre azért van szükség, mert szerintük két alkalommal is törvényt sértett a cég menedzsmentje és az intézménynél nem kellő gondossággal használják fel a pénzeszközöket.

Véleménye szerint a törvénysértések akkor történtek, amikor a menedzsment kétszer is a kuratóriumi elnökség jóváhagyása nélkül írt ki közbeszerzési eljárást a műholdas sugárzási szerződésre. Hozzátette, hogy szerintük a kuratóriumi elnökség többsége is törvényt sértett, amikor utólag jóváhagyta a közbeszerzési eljárásokat.

Szabó László emlékeztetett arra, hogy idén tavasszal lejár a Duna Televízió műholdas sugárzására 12 évvel korábban kötött szerződés, ezért a televíziónak új szerződésre van szüksége. Hozzátette, hogy a szerződés értékhatára miatt ez csak közbeszerzéssel valósulhat meg.

Közölte, hogy a médiatörvény miatt egy ilyen szerződés esetében már a tárgyalások megkezdéséhez is a kuratóriumi elnökség előzetes jóváhagyására van szükség. Hozzátette, hogy a televízió menedzsmentje tavaly ősszel a kuratóriumi elnökség jóváhagyását ki nem kérve indította meg az első, végül eredménytelenül zárult eljárást.

Ezt követően a csatorna vezetése december 31-én indított meg egy újabb, meghívásos közbeszerzést, de ehhez sem kérte ki a kuratóriumi elnökség jóváhagyását és nem is tájékoztatták őket a lépésről. Miután a közbeszerzési eljárást január 6-án visszavonták, másnap a harmadik eljáráshoz már a kuratóriumi elnökségtől előzetes hozzájárulást kértek.

Kitért arra is, hogy az Országgyűlés 2010-re jelentős többlettforrásokat, először 2,4 milliárd forintot, később pedig újabb 800 millió forintot biztosított a Duna tévének. Véleménye szerint ezekből megvásárolhatnák azoknak az eszközöknek a jelentős részét, amelyeket most bérelni fognak.

Meszleny László, a kuratóriumi elnökség kereszténydemokrata delegáltja a sajtótájékoztatón azt mondta, “érdekesnek” találja a második, összesen egy hétig élő közbeszerzési eljárást, mert – szavai szerint – a magyar média történetében ilyenre nincs példa. Kijelentette, ki kell vizsgálni, hogy történhetett, hogy azt a kuratóriumi elnökség tudta nélkül bonyolították le.

Szőcs Géza, a kuratóriumi elnökség fideszes delegáltja azt mondta, abban az ügyben, hogy a Duna tévé bérelje vagy megvásárolja a szükséges eszközöket, a kérdésükre azt a választ kapták, hogy erről egy szakértői bizottság fog majd állást foglalni. Véleménye szerint viszont mire ez a bizottság néhány hónap alatt elkészíti a jelentését, de addigra már megszületik a közbeszerzésről szóló döntés.

Simkó János, a Duna Televízió feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának (HTVKA) elnöke szerint a kuratóriumi elnökség egyetlen határozata sem ütközik jogszabályba. Az elnök kitért arra is: az öt tag kifogásolta, hogy a közbeszerzési pályázat első fordulója előtt a Duna Televízió menedzsmentje nem kérte ki kuratórium elnökségének jóváhagyását. Mint mondta, a médiatörvény szerint az egymilliárd forintnál vagy a tervezett éves forgalom tíz százalékánál nagyobb értékű szerződések előzetes tárgyaláshoz, valamint a hitelfelvételhez, illetve a 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződéskötéshez kell előzetes jóváhagyást kérni. Véleménye szerint ameddig nem tudják, hogy kik a tárgyaló felek, nem lehet előzetes tárgyalásról beszélni.

Simkó János azt is kijelentette, hogy a HTVKA elnöksége minden alkalommal a szakmai álláspont mérlegelésével hozta meg döntéseit a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban.
“Durva csúsztatásnak” nevezte a közlemény íróinak azt a kijelentését is, amely szerint a Duna tévé a közbeszerzés eredményes lefolytatása esetén annyit fizetne egyes szolgáltatásokért, amennyiért a szolgáltatásokat ellátó egyes műszaki berendezéseket tízszer meg lehetne vásárolni.
Azt mondta, hogy a szolgáltatásokat jelenleg a szakmai, technikai, gazdasági háttér hiánya, valamint a szolgáltatások időbeni kötöttsége miatt saját keretei között nem tudja megvalósítani.

Az elnök úgy fogalmazott, hogy a Duna tévé által kiírt egyetlen közbeszerzési eljárás sem ütközik jogszabályba, amiről a Közbeszerzési Döntőbizottság képviselője is írásban nyilatkozott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik