A vállalkozók többsége úgy gondolja, hogy a Széchenyi-kártyához minden cég minden banknál egyforma feltételek alapján juthat hozzá. Tévedés. Olvasónk az MKB banknál azért nem kaphatta meg a kártyát, mert a cégjegyzék szerinti főtevékenysége villanyszerelés. Pedig a kártya-szabályzatban ez a tevékenység nem szerepel a kizártak között. A Takarékszövetkezet ingatlanfedezetet kért tőle, az OTP-nél meg nem is próbálkozott, mert tanácsadója szerint ott csak a bank régi ügyfeleinek igényeit fogadják be.
Nem megkérdőjelezve a kártya előnyeit és sikereit utánajártunk, mennyire jellemző a szubjektív elbírálás.
Eltérő szempontok
A kártyaügyintézéssel évek óta foglalkozó egyéni vállalkozó szerint előfordul, hogy az igénylőt elutasítja egy-két bank, s a harmadiknál mégis megkapja a kártyát. Ezzel az a baj, hogy az ügyfél azt hiheti, ha az egyik bank elutasította, akkor a többinél sem kaphat Széchenyi-kártyát. Ha viszont tudja, hogy az első elutasítás után is lehet esélye, az azzal jár, hogy végigkilincselheti a másik négy, a programban részt vevő bankot is.
A háttérben a banki belső szabályzatokat kell keresni. A kártyaügyintéző szerint az utóbbi pár hónapban a korábbinál több cég kapott elutasító választ éppen ezekre a belső szabályzatokra hivatkozva.
A szigorítás a rugalmasság része
A programot felügyelő KA-VOSZ megkeresésünkre azt írta, hogy a Széchenyi-kártya igénylésének főbb feltételei a szabályzat szerint egységesek, de biztosítani kell a bankoknak a kellő rugalmasságot, például az ügyfelek minősítésében. Mégpedig azért, hogy a hitelintézetek belső szabályzatai betarthatóak legyenek.
Az OTP kijelentette, hogy nem alkalmaz eltérő, szigorúbb feltételrendszert, mint amit a többi hiteltermékénél kialakított, és az utóbbi hónapokban nem szigorított a Széchenyi-kártya elbíráláson.
Szigorítást firtató kérdésünkre a KA-VOSZ jelezte, a jelenlegi gazdasági körülmények figyelembe vételével indokoltnak tartja a fokozott körültekintést mind a maga részéről, mind a hitelintézetek oldaláról. Hangsúlyozta, felelősek azért, hogy az állami támogatású hitel olyan vállalkozásokhoz kerüljön, amelyek képesek fejlődni vagy legalább fenntartani piaci versenyképességüket és foglalkoztatásuk szintjét.
Megfelelhetett volna
Olvasónknál úgy tűnik ezekkel a kérdésekkel nem volt probléma. Az előminősítésen átment a cég. Csak az összes dokumentum beszerzése után derült ki, hogy a villanyszerelési főtevékenység miatt mégsem kaphatja meg a kártyát. Mással nem indokolta az MKB olvasónknak küldött levelében az elutasítást, tehát feltehetőleg a többi feltételnél nem volt probléma.
A tanácsadó szerint az történhetett, hogy a dokumentumok benyújtásáig eltelt pár hónapban megváltozhatott a bank belső szabályzata, ezért nem szóltak korábban, hogy villanyszerelési főtevékenységgel esélytelen az igénylés.
Olvasónk mindenesetre értékelte volna, ha korábban értesítik, mert akkor megspórolhatta volna a dokumentumok beszerzésébe fektetett nem kevés energiát.
Kirekesztett ágazatok
Az igénylésben segédkező tanácsadó azt is elmondta, hogy az utóbbi hónapokban az építőipari cégek, és az autóipari beszállítók is feketelistára kerültek a Széchenyi-kártya igényléseknél.
A KA-VOSZ ezzel kapcsolatban ismét arra utalt, hogy, minden bank egyedi hitelbírálat során dönt. Ha éppen több villanyszerelő igénylése sikertelen, ebből azt a következtetést érdemes levonni, hogy az építőipari ágazat szereplői – általánosságban – olyan problémákkal küzdenek, melyek hitelképességüket is negatívan befolyásolják – tette hozzá.
A helyzet pikantériája, hogy olvasónk cége nem villanyszereléssel foglalkozik, hanem antennaszereléssel. De az a tevékenység a villanyszerelés, vagyis építőipari tevékenység alá van besorolva. Ezzel azonban hiába próbáltak érvelni, az elutasítás maradt.
Külön szabályok
Az OTP-nél és egyes Takarékszövetkezeteknél is gyakorlat az ügyintézéssel foglalkozó vállalkozó szerint, hogy csak az eleve náluk számlát vezető cégek igényeit fogadják be. Az OTP-től kitérő választ kaptunk arra, vajon valóban alkalmazzák-e ezt a szabályt. A szabad felhasználású hitelek kockázatosságát hangsúlyozva azt írták, a kihelyezésekor nemcsak a számlaforgalmat vizsgálják, de saját ügyfeleiknél (mivel ismerik pénzügyi szokásaikat, a számlaforgalmukat) jobban fel tudják mérni a veszélyeket.
A Takarékszövetkezeteket sajnos nem tudtuk elérni, hogy választ kapjunk rá, miért kértek olvasónktól ingatlanfedezetet. A KA-VOSZ szerint a bank bizonyára megfelelően járt el a konkrét esetben. Az üzletszabályzat ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a 10 millió forintot elérő hitelkeretek esetén ingatlanfedezetet írjon elő. A KA-VOSZ szerint a legtöbb bank nem él ezzel a lehetőséggel.
Olvasónk esetében azonban a hiteligénylés nem érte el a tízmillió forintot.
Növekedett-e az elutasítások száma?
A KAVOSZ statisztikájában az év elején megfigyelhető 22 százalék körüli elutasítási arány az előző évekhez képest egy kicsit magasabb szinten, 16-18 százalék között látszik stabilizálódni, ami mintegy 1,5 százalékos növekedést jelent.
Meglátásuk szerint az egyes konkrét elutasításokból nem lehet általánosítani. A KA-VOSZ a sikertelen igénylések számának növekedését két okra vezeti vissza. Egyrészt feltételezik, hogy a bankok szigorították a hitelbírálatot, másrészt úgy látják, a vállalkozások hitelképessége a romló pénzügyi mutatók miatt a bírálat változatlansága mellett is csökken.
Az elutasítások számával kapcsolatban azt is tisztáztuk, hogy az igényléstől elállt ügyfeleket is itt tartják számon. Ez azért érdekes, mert nem ritka, hogy az igénylés visszautasítása helyett nem megfelelés esetén az ügyfél mondja vissza a kérelmet. A gyakorlat egy a KA-VOSZ szerint már 2003-ban megszűnt, de a honlapon a mai napig szereplő feltételre vezethető vissza: a visszautasított cég egy évig nem igényelhetett kártyát.
Kevesen nem fizetik vissza
A nem fizetők aránya a KA-VOSZ közlése szerint követi a gazdálkodási helyzet kedvezőtlen változását. Hozzátették, minden piaci szereplő hasonló folyamatokról számol be.
A Széchenyi-kártya konstrukciójában azonban a nemfizetési arány még mindig nagyon alacsony, jelenleg 3,5 százalék körül van.
