Nyáron sokat bosszankodtak a kábelhálózatok tulajdonosai amiatt, hogy a júliusban indult DigiSporttól hosszú ideig nem kaptak semmilyen szerződéses ajánlatot. Ennek a bizonytalan időszaknak végül egy e-mail vetett véget, ami azonban nem közvetlenül a Digi Kft.-től, hanem egy a nevében eljáró cégtől érkezett. Magánál az ajánlatnál egyesek számára meglepőbb volt a felismerés, hogy ez a társaság az egyik kábeles érdek-képviseleti szervezet, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke, Rajkai László tulajdonában van.
A jéghegy csúcsa
„Ezt mi teljesen összeférhetetlennek tartottuk, ez volt az utolsó csepp a pohárban” – idézte fel a történteket egy lapunknak név nélkül nyilatkozó Magyar Telekom-vezető. Az események a szeptember végén Tihanyban megrendezett kábeles konferencián csúcsosodtak ki, ahol az MKHSZ két meghatározó tagja, a Magyar Telekom és a FiberNet bejelentette kilépését a szövetségből. A két cég ezután belépett a másik hazai kábeles érdekvédelmi szervezetbe, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetségbe (MKSZ).
A történtekben a fenti digisportos történet csak a jéghegy csúcsa volt, a kábelszövetségen belül más feszültségforrások is voltak. Nézeteltéréseket okozott például a kábeles-műholdas ellentét. Az MKSZ tavasszal deklarálta, hogy a továbbiakban csak a vezetékes szolgáltatók érdekeit kívánja képviselni, más technológiákét nem. Ellenben az MKHSZ minden műsor-szolgáltatói platform felé kinyitotta kapuit. Ennek örömére pár hónapja a Digi Kft. beléptette a közel 400 ezer háztartásos műholdas üzletágát a szövetségbe, s ezzel a legnagyobb előfizetői bázisú tag lett.
A fekete bárány
A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan a kábelszakmában eleve ferde szemmel néznek a Digire. A cég 2006-ban indított műholdas szolgáltatásának hatására ugyanis komoly árverseny alakult ki a piacon. Sok kábeles azt is a Digi szemére vetette, hogy műholdas szolgáltatásának néhány évvel ezelőtti feltörése után nem intézkedett elég gyorsan, így óvatosabb becslések szerint is több tízezerre tehető az illegálisan tévézők száma. Ez pedig nemcsak a Diginek, hanem közvetve a kábeleseknek is veszteséget okoz. Jelenleg a Digi Tv-nél már folyamatban van az új kódolásra való áttérés.
A Telekom és a Fibernet kilépése után etikai vizsgálat indult az MKHSZ-en belül, hogy nem volt-e összeférhetetlen az elnök privát együttműködése a Digi Kft.-vel. A szövetség etikai bizottsága erről lapzártánk után hoz döntést.
Megkérdeztük a történtekről Rajkai Lászlót, aki nyilatkozatot ígért, lapzártánkig azonban nem sikerült elérnünk. Az elnök korábban a Média Kábel Műhold című lapnak a történtekről azt mondta, hogy a műsorszolgáltatók és műsorterjesztők közötti adminisztrációs ügyekben segédkező vállalkozása már lassan tíz éve üzemel, méghozzá a szövetség jóváhagyásával. A DigiSporttól érkezett megkeresés után pedig kábelszövetségi elnökként nem vállalt részt a Digi Kft. csatornájával kapcsolatos tárgyalásokban, ezt az elnökség tagjai intézték.
A kilépések után az MKHSZ tagsága által elért előfizetői létszám 910 ezerre olvadt, az MKSZ-é pedig 1,85 millióra nőtt. Az előbbi esetén érdekes helyzetet jelent az, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint a Digi Tv-nek és a DigiKábelnek jelenleg összesen 585 ezer előfizetője van, azaz az MKHSZ tagságának kétharmadát ez az egy cég adja.
„Nem az a lényeg, hogy mi volt a problémánk a szövetséggel, hanem az a fontos, hogy mit nyerhetünk azzal, ha erősödik a kábeles érdekképviselet” – világítja meg a történtek másik oldalát az egyik kilépő, a Fibernet médiaigazgatója, Müller Mihály, aki szerint az MKSZ immár a kábelszakma háromnegyedét maga mögött tudhatja. Márpedig a döntéshozókkal, a hatóságokkal, illetve a televíziókkal való tárgyalások során az egységesebb fellépés javíthatja a tárgyalási pozícióikat.
