Leegyszerűsítve kétféle újító személyiség létezik az üzleti világban. Az egyik a „nagy ötletből” próbál megélni egy egész életen át, a másik pedig igen szorgos, már-már megszállott munkával menedzseli saját-, illetve más tehetséges emberek elképzeléseit. Egy-egy kor meghatározó innovatív üzletembere viszont csak azokból válik, akik a sok eredeti ötletet átlagembertől szokatlan vehemenciával képesek is egy életen át továbbvinni, előrelátó stratégaként fejleszteni, sőt, ha kell, tigrisként harcolni érte. Bojár Gábor ezen kevesek közé tartozik.
Hajas Tamás, a Graphisoft társalapítója szerint a Bojár Gábor vezette vállalat döntően két tényező miatt emelkedett ki a szoftvercégek közül. Egyfelől Bojár sem régebben, sem később nem töltötte fel a céget rokonaival, családtagjaival, jó ismerőseivel, igaz a 13-14 alapító tag az egyetemről ismerte egymást. Hajas 15 évig dolgozott együtt Bojárral, s a cég fejlesztéseit vezette, jelenleg tanácsadóként tevékenykedik, ám maga sem értette pontosan, hogy „Gábor” miért nem fogad el adományokat, vissza nem térítendő támogatásokat. „Sohasem akart vazallus lenni, mert azt gondolja, hogy az ingyen pénznek – így, vagy úgy – de ára van. E helyett konokul ment a maga feje után és döntően saját erőből építette fel a céget” – vallja meg Hajas.
A Graphisoftot kezdettől a folyamatos innováció jellemezte, ahol a műszaki innováció üzleti innovációval is párosult. A világon először készítenek 3 dimenziós modellezést olcsó személyi számítógépen (az első verzió egy 64 kbyte-os kalkulátoron futott), de ők találják meg hozzá a piacot is, amely ezt legjobban értékeli. Amikor már mások is csinálnak PC-n 3D-t, akkor továbblépnek és évtizeddel a konkurensek előtt kidolgozzák a virtuális épületmodell koncepciót, ami ma már az egész iparágban „BIM” néven (building-, azaz épület-informatikai modellezés) a hagyományos „CAD” (számítógéppel segített tervezés) helyére lép.
Ekkorra persze a Graphisoft innen is továbblép, a 3 dimenziót az idő- és költségtényezővel kiegészítve a világ első 5 dimenziós épületmodellezését valósítja meg. A szervezeti fejlődést is ugyanez az innovatív szellem vezérelte.
Bojár Gábor több bátor döntéséről és innovációs alapelveiről a Figyelő TOP200 című kiadványban olvashat. Az évtized leginnovatívabb cégvezetőjét október 16-án, a TOP 200 gálán hirdetik ki, addig ismertetjük a többi jelölt rövid életútját is.
