Üzleti tippek

Túlélési tanácsok kisvállalkozóknak

admin

2009. 06. 02. 15:30

A pénzügyi válság jelentős vesztesei lehetnek azok a kis- és középvállalkozások, amelyeknek tulajdonosai magánvagyonukat, vagy saját ingatlanukat kínálták fedezetül céges devizahitelekhez. Azok is kockáztatnak, akik nem kísérik figyelemmel kintlévőségeiket, vagy nem veszik szigorúan a szerződéskötést. Tanácsok az adószakértőtől.

Az alacsony kamatozásúnak mondott, igen kedvező hiteleket szinte utánadobták azon vállalkozásoknak, akik csak egy kicsit is „mertek nagyobbat álmodni”. Egy, már évek óta működő autóalkatrész-kereskedelmi vállalkozás ügyvezetője éppen tavaly nyáron vágott bele egy raktárépítésbe.

Az építkezést lízingcéggel finanszírozza. A szerződéskötéskor – a lízingdíj meghatározásakor – az euró árfolyama még 250 forint körül mozgott, ehhez képest mostanában, amikor az euróban meghatározott törlesztőrészleteket fizetnie kell, nem sokkal marad el a 300 forinttól. A különbség a társaság árfolyamvesztesége, amelyet közvetve a megrendelők fizetnek meg.

Ha az eredetileg felajánlott ingatlanfedezet nem elegendő az árfolyam-növekedésre, akkor újabb fedezetet kell bevonni. Ilyenkor, ha a vállalkozásnak már nincs bevonható fedezete, következnek a tulajdonosok által felajánlott ingatlanok.

A szó elszáll!

Mindenképpen ajánlott írásbeli szerződést kötni egy-egy ügylet megkezdése előtt, üzleti és adózási szempontból is. Ennek hiányában, mint megrendelő, nem tudunk mire hivatkozni nemteljesítés esetén.

Ha vállalkozásunk ismeretlen, vagy nem megfelelően ellenőrzött megrendelő számára végez jelentős értékű munkát, semmiképpen ne kezdjünk neki a megállapodás írásos rögzítése nélkül. Mert ha a partner a munka elvégzése, átvétele után pénzzavarba kerül, netán csődbe megy, szerződés hiányában nehéz lesz a szerződési feltételeket bizonyítani egy jogi vita során.

Fizettek már?

A válság egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek vagyunk-e megőrizni likviditásunkat. Ha már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van megrendelésünk, és tudjuk is azokat teljesíteni, ügyeljünk rá, hogy a kintlévőségeink ne szabaduljanak el. Rendszeresen – hetente, sőt naponta – figyeljük, vevőink a fizetési határidőben fizetnek-e.

Ha késnek a fizetéssel, érdeklődjünk náluk telefonon, e-mailben, vajon mi az oka a késedelemnek. Amennyiben ezek a „finom” eszközök nem vezetnek eredményre, küldjünk fizetési felszólítást, „nehezebb” ügyfeleknél fizetési meghagyást. Ne hagyjuk veszni pénzünket! Esetleg keressük meg a többi hitelezőt, és próbáljunk meg összefogni velük.

A csőd nem a világvége

Sokan félnek a csődeljárástól, de ha valaki maga ellen csődeljárást kezdeményez, az még nem a világ vége. Sőt azt bizonyítja, hogy igyekszik rendezni pénzügyeit. A csődeljárással pont az acél, hogy fizetési haladékot biztosítson magának a nehéz helyzetbe került cég – a hitelezőkkel kötött egyezség alapján – úgy, hogy elkerülje a felszámolást.

Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek azok a cégek, amelyek egyszerűen csak eltűnnek vagy bujkálnak – ahelyett, hogy fizetnének. Az ügyvezetők, ha az általuk vezetett cég fizetésképtelen helyzetbe került, kötelesek a továbbiakban a hitelezői érdekek elsődlegességét figyelembe véve ellátni feladatukat. Vita vagy felszámolási eljárás esetén annak eldöntése, hogy ezt betartották-e az ügyvezetők, a bíróság feladata. Kérdés persze, hogy ebből a pereskedésből ki és mikor látja viszont a pénzét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

February 1946: Russian writer Ilya Ehrenburg (L) sitting with the President of the Hungarian-Russian cultural society.  (Photo by John Phillips/The LIFE Picture Collection/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.