Szerződéseik alapján a két csatornának az éves díjat május 30-ig kell előre lerónia, ha ezt elmulasztják, az a szerződés súlyos megsértésének minősül.
Húzzák, halasztják
Az ORTT ügyrendjének egyik kitétele ugyanakkor szinte korlátlan lehetőséget ad a testületi tagoknak a kérdés tárgyalásának elodázására. A 7/A paragrafus szerint ugyanis “a testületi tag az ülést megelőzően írásban kérheti, hogy az általa benyújtott előterjesztést és módosító indítványt a jelenlétében tárgyalja meg a Testület”.
A megkötés csupán annyi, hogy ezzel a lehetőséggel ki-ki “az adott előterjesztés és módosító indítvány tekintetében egy alkalommal élhet”. Így, ha a jövő szerdai és a következő hét csütörtöki tanácskozása előtt is érkezik ilyen kérés, akkor vagy rendkívüli ülésen foglalkozhatnak a témával, vagy kifut a testület az időből a két televízió díjcsökkentése ügyében.
két megoldás
Két anyag fut a témában párhuzamosan. Formálisan még napirenden van a két kereskedelmi csatorna által fizetendő 1,8-1,9 milliárd forintos összeg megfelezé- se. De van egy olyan előterjesztés is, amely magát a számítási rendszert alakítaná át, fix összeg helyett a nettó árbevétel arányában határozná meg a kötelezettséget. A tévék esetében 3,5, az országos rádióknál 10, a regionálisaknál és a helyieknél 7 százalékos arányt rögzítene a javaslat, amely a legkisebbeknél meghatározott összegű, évi 50 ezer forintos kötelezett- séget írna elő.
A legutóbbi, május 12.-i ülésen határozatképtelenség miatt nem tárgyalták a két országos kereskedelmi televízió díjcsökkentési kérelmét.
Majtényi László ORTT elnök közlése szerint a Fidesz által a testületbe delegált Szalai Annamária írásban jelezte, hogy nem vesz részt az ülésen, míg az MSZP-jelöléssel bejutott Gyuricza Péter és Ladvánszky György telefonon közölte ugyanezt; ezzel a 14 leadható voksból csak hat állt rendelkezésre a munkakezdéskor, ezért bezárta az ülést. (Az ORTT paritásos szavazati arányai alapján jelenleg a két MSZP által delegáltnak 3-3, a többieknek – köztük az elnöknek – 2-2 voksa van.)
Bizakodó köztévék
Cselényi László, a Duna Televízió elnöke kijelentette: “a kérdés – remélhetőleg végleges – napolását én a nyilvánosság és a működő sajtószabadság diadalának tekintem”, s megtoldotta ezt azzal, hogy “a testületi tagok ezzel bizonyították, hogy képesek függetleníteni magukat pártoktól és érdekcsoportoktól”.
Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke azt közölte: bízik abban, hogy a javaslat lekerül a médiahatóság napirendjéről, miután a testület meghallgatta a közmédiumok menedzsmentjének és tulajdonosi testületének érveit. Emlékeztetett arra: a döntés elnapolása nem a végleges megoldás. Reményének adott hangot, hogy az ORTT tagjai felismerik, “a Magyar Televízió és általában a közmédia működőképességének fenntartása közösségi érdek, és végleg a süllyesztőbe kerülnek a vacsora-, ököl- és párnacsatákat közvetítő bulvártévék üzleti magánérdekei”.
Mindkét megoldást bírálta korábban, az ORTT Fidesz és KDNP által delegált tagja mellett a testület elnöke és a köztelevíziók menedzsmentje is; utóbbiak amiatt érintettek a kérdésben, hogy az RTL Klub díja a digitalizációt szolgálja, míg a TV2-ét 70:30 arányban osztják szét a Magyar Televízió (mintegy 600 millió forint) és a Duna TV (mintegy 300 millió forint) között.
