Üzleti tippek

Játszóházüzlet

Szeptemberben lesz tíz esztendeje, hogy Bordás Gergő, a GEKKO Képességfejlesztő Játszóházak Országos Hálózatának alapító-tulajdonosa munkához látott – neki köszönhetően idén már tízezer gyermek érzi jobban magát.

Csodával határos fejlődéssel örömet szerezni egy családnak, kedvező irányba befolyásolni egy gyermek boldogságát, jövőjét – Bordás Gergő napi munkájában ez megadatik. Látott már anyukát percekig zokogni, amikor súlyos hiperaktívként diagnosztizált gyermekét, aki korábban egy percig sem tudott egy helyben maradni, tíz percig elmélyülten rajzolni látta a jól irányított terápia első foglalkozásán.

Az alkalmazkodó falmászó

Az orvos-festőművész családban felnőtt Bordás Gergő középiskolásként egyik pillanatról a másikra döntötte el, hogy gyógypedagógus lesz. Értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár és szomatopedagógia szakos gyógypedagógiai terapeuta lett. Mindez azt jelenti, hogy az értelem és a mozgás fejlesztésére szakosodott. A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megbízásából utazótanárként körülbelül egy éven keresztül fejlesztett halmozottan sérült gyermekeket.

Hamarosan nem csak sérült, hanem egészséges gyermekek képességeinek fejlesztésével is foglalkozni kezdett. Eleinte családokhoz járt, de hamar kiderült, hogy sokkal több gyermekkel tud foglalkozni, sokkal jobb körülmények között, több eszközzel, ha inkább a szülők hozzák el hozzá gyermekeiket. Így született meg 1999 szeptemberében néhány százezer forint összekuporgatott és ajándékba kapott pénzből, kölcsönből az első GEKKO Képességfejlesztő Játszóház, illetve a Gekko-Garden Kft.

Bordásék névadó állata, a gekkó egy hüllő, „aki” nagyon hatékonyan alkalmazkodik környezetéhez. „A mi olvasatunkban mindez az idegrendszer képlékeny voltát szimbolizálja a korai életévekben. Kezdettől fogva tudtuk, hogy idővel megjelenünk a nemzetközi piacon, így olyan elnevezést választottunk, amely nem nyelv- és kultúrafüggő” – magyarázza az alapító-tulajdonos.

Négyszékes modell

Rögtön az első hónapban nyereséget kellett termelniük, vagy végük lett volna. Bordás Gergőnek nem voltak megtakarításai, mindent egy lapra tett fel. Ha kudarcot vall, nem sokat veszített volna, bár az a néhány százezer forint akkoriban neki óriási vagyonnak számított. A hozzájuk érkező szülők azt hitték, eltévedtek. „Ez a játszóház? Otthon több játékunk van… – mondták. – Aztán hamar megértették, hogy itt a pedagógián van a hangsúly, és ha kell, négy székkel is képesek vagyunk egyórás lebilincselő foglalkozást tartani” – meséli Bordás Gergő.
Az első játszóház tehát pénzügyileg a semmiből jött létre, viszont egy éven belül olyan népszerű lett a szülők és gyerekeik körében, hogy a bővülés elkerülhetetlenné vált. A második játszóház már milliós nagyságrendű beruházás volt, komoly bútorokkal, eszközökkel, látványosabb kialakítással.
Az elmúlt 10 évben akadtak helyzetek, amelyeket nehéz volt megoldani. Egy reggel betörtek a Központi Oktató Játszóházba, és elvitték az adminisztrációhoz szükséges számítógépet a recepcióról. Kora délutánra a letépett eszközök helyén a fal, az üzletportál üvegtáblája ki lett javítva, az érkező szülők és gyermekek már semmit nem érzékeltek abból, hogy valami baj történt. Azért szerencsés a problémákkal gyorsan szembenézni és megoldani őket, mert így a betörők Bordás Gergőnek csak egy fél napját tudták tönkretenni. Az ilyen problémákra, amennyire lehet, előre fel kell készülni. Ha nem vették volna komolyan a rendszeres adatmentésre vonatkozó szabályokat, a játszóházban akár hetekre leállhatott volna az élet, amíg a normális adminisztráció visszatér. De tudták, hogy a számítógép megsérülhet, vagy ellophatják, ezért az alapító-tulajdonos megkövetelte a rendszeres adatmentést. „Ha a probléma bekövetkezik, mindig elgondolkodom, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a jövőben újra előforduljon” – mondja. Ebben az esetben például megerősítette a játszóház biztonsági védelmét, és lépéseket tett hasonló esemény kockázatának enyhítésére, valamint új biztosítást kötött.
Néhányszor persze mindez nem segít, és igazi krízishelyzet alakul ki. „Ilyenkor az számít, milyen emberekkel veszi magát körül a cégvezető” – hangsúlyozza. Ez a krízis hallatlan előnye. Kritikus helyzetben rajzolódik ki igazán az emberi jellem, ki az, akire stabilan számítani lehet a probléma megoldásában, ki az, akit istápolni kell, és ki az, aki a bajban akár a cég ellen fordulva hasznot kíván húzni a helyzetből.

Hálózati játék

Az igazi kiugrást a 2001-ben bevezetett franchise révén a GEKKO Képességfejlesztő Játszóházak Országos Hálózatának kiépítése jelentette. A franchise indulása óta százmillió forintot meghaladó mértékben értékesítettek képviseleti jogokat. A növekedés nem volt lineáris. Eleinte hosszú évekig csak néhány játszóház üzemelt. A képviseletek száma 2006-ban nőtt meg jelentősen. Abban az évben 20 GEKKO megnyitása volt lehetséges, mert szellemi terméküket akkorra tudták úgy kommunikálni, hogy szélesebb réteg lásson benne üzleti lehetőséget. Legkésőbb 2010-ig szeretnék elérni az országos lefedettséget.

A franchise-t Bordás Gergő korszerű üzleti modellnek tartja. Egy játszóház üzemeltetése sokkal költséghatékonyabb a hálózattal, mintha egyedül kellene költenie színvonalas marketingre, informatikára, kutatás-fejlesztésre. A kulcsszó: méretgazdaságosság. Egy független játszóház nem engedheti meg magának, hogy megjelenjen egy nagyon olvasott lapban, ahol kétmillió forint egy hirdetés. Nem csak azért, mert nincs ennyi pénze. Lehet ennyi, megtakaríthat ennyit, vagy hitelt vehet fel rá. De a finanszírozásnál nagyobb akadály, hogy egyetlen játszóház számára ez a reklám nem térül meg soha. Hiszen a lap országos, a játszóház viszont csak egy városban üzemel, és ott nem fog annyi fizetőképes szülő jelentkezni, hogy ez a reklámberuházás megtérüljön. Egy ötven tagból álló hálózat számára viszont egész mások a számok, a lehetőségek. Az egy játszóházra eső költség kettőmillió forint helyett csak negyvenezer. Ezt ötvenszer könnyebb finanszírozni, és ami ennél is fontosabb: megéri finanszírozni, hiszen megtérül.

Elhivatott rendszer

„Mi azért döntöttünk a franchise mellett, mert a modellnek két óriási előnye van számunkra” – magyarázza. Az egyik a finanszírozás. A cég saját erőből talán 20–50 éves távlatban erősödhetett volna meg annyira, hogy 50 játszóház létesítését finanszírozni tudja. Ma ennél gyorsabb világban élünk, a piac nem várja meg ezt a csigatempót. A másik ok az emberi tényező. Egy ilyen játszóház vezetése teljes elkötelezettséget igényel, ők pedig úgy gondolták, kitől kaphatják meg jobban, mint aki hajlandó saját pénzét a vállalkozásba fektetni?! „A franchise előtt azt tapasztaltam, hogy egy alkalmazott nem úgy vezeti a játszóházat, mint én, a tulajdonos” – szögezi le. Azóta kiderült, hogy a franchise ezen a téren sem csodaszer. Jó üzleti modell, de ez sem garancia arra, hogy egy franchise-átvevő biztosan ugyanúgy vezesse a másik egységet, mint a rendszergazda. Bordás Gergő ma azt tanácsolná, aki franchise-rendszerben kívánja kiterjeszteni cége piacát, feltétlenül ismerje meg a GEKKO koncepcióját.

A terjedő gazdasági válságra szerinte a franchise önmagában nem ellenszer, de többek között a méretgazdaságosság elvének érvényesülésével a működés kisebb üzleti kockázattal jár. Az új körülmények pedig újabb stratégiák kidolgozását igénylik.

Kiszervezősdi

A vállalkozásnak jelenleg nyolc alkalmazottja van. A cég az erőforrás-kihelyezés elkötelezett híve, nem kívánnak mindenre saját maguk berendezkedni, ami a franchise-hálózat kiszolgálásához szükséges. Például nem gyártanak és importálnak játékokat, bútort, nyomdaterméket, nem szerelnek IP-kamerákat. Minden igényt beszállítók segítségével szolgálnak ki. „Ennek sok előnye van” – szögezi le Bordás Gergő. Így tudják garantálni, hogy a piacon mindig a legkiválóbb ár-érték arányt kínáló cég termékeit, szolgáltatásait tehessék elérhetővé játszóházaik számára, az esetleg szükséges átszervezés pedig gyors és olcsó. Így „házon belül” arra koncentrálhatnak, amihez tényleg értenek, miközben kiváló beszállítóik szintén azzal foglalkoznak, amihez ők értenek sokkal jobban. Az outsourcing kiterjed a hr-re, a jogi képviseletre, a marketingre, a kreatív tervezésre, a fejlesztőeszköz-importra, a minőségirányításra – tulajdonképpen a GEKKO know-how fejlesztésén és a rendszer üzleti folyamatainak irányításán kívül csaknem mindenre.
Az alapító-tulajdonos távolabbi célja, hogy a GEKKO-hálózatot nemzetközivé tegye. A következő tíz évben ez is megvalósulhat, stratégiáját már kidolgozták. Több ezer gyermek fejlesztése során bőven kijut a sikerélményből. „Szakmai elismerésként nem kívánhat többet egy pedagógiai cég, mint hogy egyetemek gyakorlóhelyeként működhet”– állítja. Hatalmas megbecsülés az is, hogy 2006-ban a Magyar Hírlap az 50 sikeres kkv közé sorolta a céget.

Bordás Gergő

35 éves, 1998-ban diplomázott a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Tanárképző Főiskolán. 1999-ben alapította meg a Gekko-Garden Kft.-t.
Felesége a GEKKO Képességfejlesztő Játszóházak Országos Hálózatának pedagógiai igazgatója, egy hároméves kisfiuk van.
Pihenésre, hobbira egyre kevesebb ideje jut, pedig egy időben zenélt, festett, búvárkodott és repült is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik