Mivel a szakemberek számára sem egyértelmű, mit értünk pontosan CSR alatt, a kkv-vezetők többsége fel sem tudja mérni, hogy cége ilyen irányú tevékenysége magasabb megvalósítási szinten áll, mint egyes nagyvállalatoké.
De lássuk, mit is tehet egy vezető a társadalmi felelősségvállalás érdekében, ha már túllépett azon, hogy egy reggel felébredve azt hangoztatja: „ma valami jót akarok tenni, délelőtt adományozok”.
Először is felméri eddigi teljesítményét. Összefoglalja a már megvalósult tevékenységeket, továbbá felrajzolja azokat a lehetőségi köröket, amelyek mellé az egész cég képes lesz „odaállni”. Ez utóbbit ajánlatos a kollégákkal közösen magvalósítani, így a néhány kérdésből álló kérdőív egy komolyan vett csoportos mélyinterjúnak is megfeleltethető lesz
Ez után meg kell határoznia a preferált célokat. Nem állhatunk ugyanis minden tevékenység mellé. Legcélszerűbb azt kiválasztania, amit a lehető legtöbb kolléga támogat, és amelyben személyes érintettségük/érintettségünk van. Fontos tisztázni, miért kezdünk hozzá, és mi a későbbi célunk ezzel a tevékenységgel. (Fontos a cég üzleti célja is!)
Kell továbbá egy személy, aki koordinál. Lehet maga a vezető is, de az a személy alkalmas leginkább erre a feladatra, aki a leghatékonyabban tudja koordinálni és kommunikálni a tevékenységet. Be kell vonni alkalmazottjainkat is, mert biztosítja, hogy mindenki magáénak érezhesse a programot, és hitelesen képviselje az elképzeléseket. Ha eddig még nem volt CSR-stratégiája, akkor szüksége lesz a küldetés megfogalmazására, a felvállalt értékek meghatározására. Érdemes lehet az ismerősök véleményén kívül például a beszállítók, a fogyasztók, a megrendelők véleményét is kikérni. Majdnem készen is vagyunk, meg kell még határozni az eszközöket és a formát. Vagyis, hogy kiket és milyen joggal vonunk be a megvalósításba, milyen stílusban kommunikálunk, ehhez milyen csatornákat és eszközöket használunk.
Iránytű
A közismert alapdolgok mellett – cégen belüli esélyegyenlőség, környezetvédelem, emberi megbecsülés, etikus üzleti magatartás, felelős befektetések, emberi jogok, korrupciómentesség – a CSR csapatépítési eszköz is lehet. Vegyük sorra a lehetőségeket!
‹ Társadalmi probléma megoldásának támogatása
Egy agrárcég állhat akár a természetes módon előállított élelmiszerek, magyar áruk, állatkínzások elleni tevékenység mellé, egy asztalosüzem a természet- és a favédelem, a környezetbarát vegyszerek használata mellé. Mások a betegségek gyógyítását, kutatását és fejlesztését támogatják, vagy éppen küzdenek a globális felmelegedés, a rasszizmus, a technikai fejletlenség ellen.
‹ Ehhez kapcsolódó marketingtevékenység támogatása
Általában civil szervezetek együttműködésével történik, és közvetlenül kapcsolódhat termékek, szolgáltatások értékesítéséhez.
‹ Társadalmi célú marketing
Ez a lehetőség (szemben az elsővel) egy társadalmi problémát okozó magatartás megváltoztatására irányul. Pazarló energiafogyasztás, átgondolatlan hulladékgyűjtés.
‹ Jótékonyság
A leghagyományosabb forma.
‹ Önkéntes munka
Itt a kkv-k számára rengeteg a lehetőség. Ma még az eseti tevékenységek jellemzők: véradás, játszótérfelújítás. De ez a forma egy cég számára jól szervezett csapatépítést is jelent (hatékonyabbak a túlélőtréningeknél). Nem(csak) pénzbeli ráfordítással támogathatják közvetlen környezetüket, a falut, a várost, ahol működnek, mert bármilyen tevékenységű cég kifestheti például a körzeti orvosi rendelőt, óvodát, bölcsődét. Varrodák, szabóságok függönyöket varrhatnak, vagy éppen a helyi fiatalokból álló egyetemi színházat, focicsapatot segíthetik. Grafikai cégek ismertető prospektusokat, honlapokat tervezhetnek.
‹ Társadalmi felelősségvállalást támogató üzleti megoldások
Ellenőrzött, valamilyen kritérium szerint beszerzett termékek (nem vegyszerrel kezelt élelmiszer vagy a hátrányos helyzetűek által készített alapanyagok) használata.
Hazai ízek
Végül szóljunk néhány problémáról, amelyek a tudatosan felvállalt CSR-tevékenység során jelentkezhetnek, s amelyeket nemcsak a szakemberek, de még a szakirodalom többsége is szemérmesen elhallgat – vagy egyáltalán meg sem említ.
Sajnos hazánkban a kádári korszak kommunista szombatjai miatt a társadalmi felelősségvállalás rendelkezik egyfajta kényszeres elutasítással. Sőt, sajátos mentalitásunkból adódóan sokszor jelenik meg „körülötte” az irigység, az elutasítás! A helyi társadalom és kultúra erősen befolyásolja a CSR megjelenését. Korábban nemzedékek voltak hozzászokva a nagyvállalatok gondoskodásához, ebből adódóan az emberek többségének hozzáállása jelenleg is negatív. Pedig a hatékony társadalmi felelősségvállalásnak az egyén szintjéről kell kiindulnia, erőszakkal nem valósítható meg.
Tekintettel kell lenni arra is, hogy néhány megvalósított program nem járul hozzá a szárnyaláshoz. Egy jól menedzselt vállalat viszont felismeri: ezzel is foglalkoznia kell, mert a CSR-hez kapcsolódó döntések sokszor nem racionális alapokon nyugszanak. Ennek ellenére nem hagyhatók figyelmen kívül jogi, számviteli és adózási szabályok sem.
A tudatos tevékenységet nem a szakmának, de nem is „nagydobra verve” kell kommunikálni. Viszont kommunikáció nélkül földalatti mozgalom marad. Ne keseredjünk azonban el, ha egy-egy akciónkkal nem kerülünk azonnal a lapok címoldalára. Ami nekünk fontos, nem biztos, hogy másokat is megmozgat. Ráadásul köztudott, hogy jó hírrel nehéz bekerülni a médiába.
A CSR nem egyszerűen kommunikációs tevékenység vagy marketingeszköz, hanem egyfajta üzletviteli magatartás, vezetési szemlélet. Így a hozzá tartozó munka sem kötelezettség, sokkal inkább elköteleződés és stratégia. A tevékenység önkéntes, a közösség jólétének érdekében, erőforrások bevonásával történik.
