Üzleti tippek

ADÓ ’09

admin
admin

2009. 01. 16. 05:17

A 2009-es év sem lesz egyszerűbb és olcsóbb az adózóknak. A pénzügyi válság miatt elmaradtak a látványos adócsökkentések, a parlament pedig csak 15 nap késéssel fogadott el egy csonka adócsomagot. Cikkünkben a legfontosabb 14 módosítást igyekszünk közreadni és értelmezni.

Adószám-felfüggesztés

Bővül azon tényállások száma, amelyek miatt az adóhatóság az adószám felfüggesztését rendelheti el. Ilyen eset lesz a jövőben, ha postai úton a hivatalos iratot kétszer egymás után a címzett ismeretlensége okán nem lehet kézbesíteni, vagy a postaláda a kézbesítésre alkalmatlan. Felfüggeszthetik az adószámot akkor is, ha az adózó a szervezet képviselőjét nem jelenti be, vagy egy ellenőrzés során kiderül, hogy a bejelentett személy nem valós, vagy a megadott helyeken nem elérhető. Több értelmezési problémát vet fel ugyanakkor az, hogy akkor is joga van a hatóságnak az adószámot felfüggeszteni, ha az adózóval szembeni 60 napos üzletbezárást ismételten rendeli el. Itt felmerül, hogy ha egy több üzlettel rendelkező társaság egyik üzletében rendszeresen hibáznak, és előfordul az üzletbezárás, akkor az ország másik végében szabályosan működő üzletet is bezárhatják, illetve az adószám felfüggesztésével valamennyi üzlet tevékenységét időlegesen fel kell függeszteni.

Nyugtaadás elmulasztása miatti mulasztási bírság

A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak a nyugtaadás elmulasztása miatt kiszabható büntetések is. A jövőben már nemcsak az adózót, hanem az üzletben kiszolgáló alkalmazottat, sőt annak közvetlen felettesét is megbüntetheti az adóhatóság. Az alkalmazottat maximum 50 ezer forintra, közvetlen felettesét maximum 500 ezer forintra bírságolhatják. Kérdés persze az, hogy ez utóbbit hogyan hajtják be a szintén alkalmazott üzletvezetőn, aki bejelentve nettó 120 ezer forintot keres?!

Készpénzfizetés korlátozása vállalkozások között
Ismét büntetik majd a készpénzzel történő fizetést, ha két olyan adózó között történik 250 000 forintnál nagyobb összegű készpénzforgalom, akik egyébként bankszámlanyitásra kötelezettek. A mulasztási bírság összege a készpénzforgalom 20%-a. Egy, a készpénzforgalmat „akadályozó”, illetve büntető szabályt a korábbi években alkotmányellenesnek mondott ki az Alkotmánybíróság, kérdés, hogy ezt a szabályt megtámadja-e valaki a taláros testületnél, és ők már a korábbitól eltérő összetételben ismét a vállalkozás szabadságát sértő rendelkezésnek nyilvánítják-e ezt a régi-új szabályt.

Házipénztárban tartható maximális pénzkészlet

Ugyancsak alkotmányossági problémát feszeget a házi pénztár értékének kötelező maximálása, amelyet most nem az adózás rendjéről szóló törvénybe, hanem a számviteli törvénybe csempésztek bele. A vállalkozásoknak már eddig is kellett a pénzkezelési szabályzatukban rögzíteniük, hogy mekkora lehet készpénzállományuk napi maximális összege. Eddig ezt szabadon, üzletpolitikájuknak megfelelően határozhatták meg. Jövőre ezt az összeget úgy maximálják, hogy az átlagos napi állomány nem lehet több, mint 500 ezer forint vagy az előző évi összes bevétel 1,2%-a (a kettő közül a magasabb érték lesz a maximumhatár).

A nettó adótartozás fogalma

Akik már kértek nullás adóigazolást, tudják, hogy az adóhatóság elég rugalmatlanul kezelte azt a helyzetet, ha például egy magán-nyugdíjpénztári kötelezettséget tartalmazó adónemen 2 forint adóhiány, miközben egy másik adónemen több tíz- vagy akár százezer forintos nagyságrendű adótöbblet volt. Ilyenkor az adózó nem kaphatott nullás adóigazolást, amíg befizetéssel vagy átvezetési kérelem benyújtásával nem rendezte 2 forintos „tartozását”. Jövőre mindez könnyebb lesz, mert az adóhatóságnak a tartozások és a túlfizetések egyenlegéről kell megállapítania, hogy az összességében mutat-e tartozást.

Február 15. helyett február 25.

Az éves bevallások határideje az eddigi február 15. helyett, február 25-ére változik. Vagyis 10 nappal több idő áll rendelkezésre az egyéni vállalkozók éves adóbevallásának elkészítésére, illetve a társaságok esetében az éves elszámolású adók – mint a szakképzési hozzájárulás vagy a rehabilitációs hozzájárulás – bevallására.

Osztalék után az adó 25%

Megszűnik a 35%-os osztalékadókulcs, és a jövőben már csak 25%-os adókulccsal adózik a felvett osztalék.

Tagi hitel elengedése újra 10%-kal

Ismét kedvező lehetőség a papíron jelentős tagi hitellel rendelkező társaságoknak, hogy legalizálják pénzeiket. Amennyiben a tagi hitelt 2008-ban a magánszemély tulajdonostag elengedi, és az így keletkezett adózott eredményt a vállalkozás osztalékfizetésre fordítja úgy, hogy azt legkésőbb 2009. június végéig ki is fizetik, akkor az osztaléknak ara a részére, amely a tagi hitel elengedéséből származik, csak 10% adót kell fizetni.

Adóhatósági adó-megállapítás helyett egyszerűsített adóbevallás adóhatósági közreműködéssel.

Miután a 2007-es adóévről az adóhatósági adó-megállapítást a több mint négymillió magánszemély adózóból alig 14 ezren választották, új, az önadózást segítő rendszert találtak ki. A magánszemélyek 2009 elején ismét választhatnak, hogy az önadózást választják-e jövedelmeik bevallására, vagy munkáltatójukat kérik meg az elszámolásra. A munkáltatók számára azonban már nem kötelező az elszámolást elkészíteni, illetve abban közreműködni, nyugodtan dönthetnek úgy is, hogy „elengedik” munkavállalóik kezét, hogy azok adótudatos polgárként maguk rendezzék ügyeiket az adóhatósággal. Az önadózást választók kétfajta bevallás közül választhatnak: a normál, ma már több száz soros adóbevallás kitöltését, illetve az egyszerűsített adóbevallást. Ez utóbbit nem választhatják azonban az egyéni vállalkozók és azok a mezőgazdasági őstermelők, akiknek ilyen jövedelmük is keletkezett.
Az egyszerűsített adóbevallás folyamata a Svédországban alkalmazotthoz hasonló. A magánszemély 2009. február 15-éig jelzi az adóhatóságnak, hogy így kíván jövedelmeivel elszámolni, illetve ezzel egyidejűleg nyilatkozik azokról a kedvezményekről, amelyeket igénybe szeretne venni. Ez után az adóhatóság április 30-áig elkészíti és meg is küldi az adózónak az adóbevallást, amelyet a magánszemély átnéz, esetleg kijavít, vagy javítás nélkül aláírva május 20-áig visszaküld az adóhatóságnak. Ha nem kellett javítani az adóbevallásban, akkor a fizetendő adót a bevallás visszaküldésével egyidejűleg kell megfizetni. Ha javításra is szükség volt, akkor az adóhatóság június 20-áig értesíti az adózót a végleges adókülönbözetről, amelyet, ha fizetendő, a szabadságolási idő közepén, az értesítés átvételét követő 30 napon belül kell megfizetni.

Már csak az a kérdés, hogy ez a rengeteg, relatív rövid határidő mennyire hozza meg a magánszemélyek kedvét ahhoz, hogy a nevében egyszerűsített, de nem feltétlenül egyszerű bevallási formát válassza.

Én mindenesetre kipróbálom.

Cégautóadó egy kicsit másként

Megszűnik a személyi jövedelemadóban a cégautóadó, mint a magánhasználat után fizetendő adó. Helyette új, vagyoni típusú adót vezetnek be, amit a tulajdonosnak kell fizetnie függetlenül attól, hogy használják-e magáncélra a személygépkocsit. Az új adó alanyaként a törvény a tulajdonost, illetve pénzügyi lízing esetén a lízingbevevőt jelöli meg. Jótékonyan hallgat azonban arról, hogy ki fizeti a tartós bérletbe adott gépjárművek cégautóadóját. Az is homályos még – és csak remélni tudjuk, hogy a hatályba lépésig még kiderül –, hogy kell-e fizetnie adót annak a munkavállalónak, aki nem csak a törvényben meghatározott benzin+9 Ft/km-es költségtérítést kapja munkáltatójától, ha saját gépkocsijával üzleti ügyben kell utaznia.

Jó adófizetők listája

A közbeszerzésekhez kötődő kifizetéseket az idei évben már megpróbálták úgy korlátozni, hogy minden szállítói számla kifizetése előtt a szállítónak igazolnia kellett volna, hogy nincs az adóhatóságnál tartozása. Ez a szabály azon bukott meg, hogy az adóhatóság nem volt felkészülve – talán még ma sincs – a nullás igazolást kérők tömegeire. A szabály bevezetését végül elhalasztották 2009. január 1-jére. Új lehetőségként került be a törvénybe, hogy ha az adózó kéri, és a feltételeknek megfelel, felkerülhet a köztartozás nélküli adózók listájára. Az ezen a listán szereplő vállalkozásoknak már nem kell külön kérniük a nullás adóigazolásokat.

Vigyázat! Aki szerepel ezen a jó adófizetői listán, de elmulaszt egy bevallási vagy befizetési határidőt, nemcsak a listáról törlik, hanem még valótlan nyilatkozattétel miatt mulasztási bírságot is kiszabnak rá.

Beszámoló az APEH-nek

Mégsem kell benyújtani a számviteli törvény szerinti beszámolót az adóhatóságnak, elegendő lesz továbbra is a céginformációs szolgálatnak. A szolgálat elektronikusan továbbítja viszont a mulasztókat az adóhatóságnak, hogy aztán az adóhatóság a mulasztást az adószám felfüggesztésével „jutalmazhassa”.

Számlatartási kötelezettség

Az evának eddig megvolt az az előnye, hogy nem volt jelentősége annak, megőrizzük-e a beszerzéseink, költségeink számláit, hiszen nem kellett – van kivétel – könyvelést vezetni, elegendő volt a bevételeket nyilvántartani. A jövőben ugyan továbbra sem kell a bevételi nyilvántartás helyett könyvelést vezetni, azonban a beszerzést igazoló számlákat meg kell őrizni. Aki ezt elmulasztja, a vásárolt áru, illetve szolgáltatás forgalmi értékének 20%-áig terjedő bírsággal sújtható. Ennél a szabálynál az jut eszembe, hogy egy nem létező számláról hogyan állapítja majd meg az adóhatóság, mekkora összegről szólt.

Az 1 és 2 forintosok miatti kerekítés elszámolása
Igaz, hogy kicsit későn, de törvénybe iktatták azt is, hogy az apró érmék bevonása miatt a készpénzes fizetések kerekítéseit egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.